Noha az amerikai egészségügyi rendszernek sok hibája van, senki sem vitathatja, hogy nem innovatív. Ennek egy része az amerikaiak egészségügyi ellátásra fordított hatalmas összegéhez kapcsolódik. Az egészségügyi kiadások tekintetében az Egyesült Államok a második helyen áll a világon, 10 624 USD az egy főre jutó egészségügyi ellátás évente. Az összehasonlítás kedvéért Németország az ötödik a listán évi 6646 USD-ral, egy másik uniós ország Magyarország a negyvenötödik a világon, évi 2115 USD-ral. Ennek a megnövekedett ráfordításnak számos árnyoldala van, de ezen belül a piac is sokkal szélesebbé válik, vagyis a magasabb ráfordítás miatt van hely egy igazi prémium szektornak. Erre a gyógyszer maga a concierge szolgáltatás.
A concierge szolgálatnak nincs egyetlen definíciója, mert számos változata létezik. Ennek ellenére a legtöbb concierge modell rendelkezik egy alapvető funkciókészlettel. Először, is a concierge praxisok orvosai fokozott ügyfélszolgálatot kínálnak: aznapi vagy másnapi találkozók, magas fokú személyre szabott ellátás, az orvosok elérhetősége minden órában, valamint telefonos/virtuális konzultáció. A drágább csomagok jóval több szolgáltatásra nyújtanak fedezetet, így az ügyfélnek nem kell külön díjat fizetnie az orvoslátogatásokért és az alapvető laborvizsgálatokért, röntgenfelvételekért stb. A kiterjesztett szolgáltatások gyakran magukban foglalják az otthoni viziteket, az orvosokhoz való hozzáférést világszerte, és a gyors sürgősségi ellátást. Másodszor, a concierge orvosok jóval kevesebb beteget látnak el évente (50-1000 páciens), míg egy átlagos orvosnál ez a szám 1900 és 2500 között van, ebből adódóan sokkal több időt és energiát fordíthatnak minden betegükre. A concierge szolgáltatás igénybevételének az éves díja 1500 és 5000 USD között van (havi 125 és 420 USD között), de egyes irodák több mint 10 000 USD-t kérnek!
A COVID-gyorsulás
Ez a modell jelentős fejlődésen ment át az elmúlt években, és a járvány csak felgyorsította ezt a változást. Az extrém terhelés, amely a legtöbb orvosi praxis velejárója volt, nem érintette a concierge szolgálatot, hiszen az orvosoknak kevesebb betegre kellett összpontosítaniuk, és így a járvány járulékos hatásai (túlterheltség, enerváltság, stb.) sem jelentkeztek náluk nagymértékben. Ezen kívül több „ideális” beteg (fiatal, egészséges, kevesebb erőforrást igénylő ember) jelentkezik be a concierge szolgálatra. A COVID arra késztette ezeket az embereket, hogy az egészségesebb életmódot részesítsék előnyben. Egyre több szakember, például szülész/nőgyógyász vesz részt a concierge modellekben, nem csak az alapellátásban dolgozó orvosok.
A növekedéssel természetesen együtt jár a kritika, és a concierge orvoslás körüli kifogások némelyike helytálló. Az emberek fő problémája ezzel a szolgáltatással kapcsolatban az, hogy ez egy újabb tégla a gazdagok és szegények közötti falban. Az Egyesült Államokban a tehetősek egészségügyi ellátása már most is drasztikusan jobb, mint a szegényeké. Tehát ilyen szellemben a concierge medicina kritikusai rámutatnak, hogy ebben az összefüggésben az egészségügy egy sok nullás összetevőjű játék. Az országban súlyos probléma az egészségügyi dolgozók hiánya – amely a járvány elhúzódásával hónapról hónapra csak fokozódik -, emiatt a betegek kezelésére egyre kevesebb orvos jut. Minél több orvos hagyja ott a sokak számára elérhető praxisokat és lép át a kevesek által megfizethető concierge szolgáltatásba, annál jobban súlyosbodik az orvoshiány.
Mindezen kritikák ellenére a concierge medicina növekedett az elmúlt évtizedben, és semmi jelét nem mutatja a lassulásnak. Ezt a modellt már más kontinenseken is lemásolják, még olyan országokban is, mint például Németország, ahol a közegészségügyi modellek magas színvonalúak. Ez a tendencia azt mutatja, hogy az emberek – különösen a gazdagok – nagyobb elvárásokat támasztanak az orvosi szolgáltatásokkal szemben, és ezért hajlandóak igen magas árat is kifizetni.