A globális piacok jelentős visszaeséssel szembesültek hétfőn, mivel a befektetők aggodalma a lassuló amerikai gazdaság miatt széles körű eladásokat váltott ki mind Ázsiában, mind pedig Európában, ez pedig meredek fordulatot jelentett a főbb piacok számára, amelyek az elmúlt évben új csúcsokat értek el a hűlő inflációval, az erős munkaerőpiacokkal és a mesterséges intelligencia technológiában elért előrelépésekkel kapcsolatos optimizmusnak köszönhetően.
Az eladás különösen Japánban volt súlyos, ahol a világgazdasággal kapcsolatos aggodalmak mellett a jen erősödésének a vállalati nyereségre gyakorolt hatása is súlyosbította a helyzetet. A Nikkei 225 index, a japán irányadó indexe 12,4%-ot (!) zuhant, ami az 1987 októberi fekete hétfői összeomlás óta a legnagyobb egynapos pontcsökkenést jelentette. Hasonlóképpen, a japán vállalatok széles körét felölelő Topix index is 12,2%-kal esett.
A dél-koreai Kospi index egy ponton több mint 10%-os meredek esést szenvedett el, míg Tajvan, Szingapúr, Ausztrália, Hongkong és a kínai szárazföld piacai szintén csökkenést szenvedtek el. Az indiai részvények, amelyek idén Ázsiában a legjobban teljesítő részvények közé tartoztak, mintegy 3%-kal estek.
A kriptopénzek piacai is tükrözték a fokozott befektetői aggodalmat, a Bitcoin több mint 10%-ot zuhant. A japán és koreai részvények erőteljes esése még „áramkör-megszakító” mechanizmusokat is beindított, amelyek átmenetileg leállították a kereskedést, hogy a piacok fel tudják dolgozni az ingadozásokat. Ezen intézkedések ellenére az eladási hullám tovább erősödött, és az adósságpiacokra is kiterjedt, ami a japán államkötvények kereskedésének leállítását eredményezte.
Európát sem kímélték, mivel a páneurópai Stoxx index közel 3%-ot esett a korai kereskedésben, és a kontinens összes jelentős piacán csökkenés volt tapasztalható. Ez a visszaesés az előző pénteki nyugtalanító amerikai foglalkoztatási jelentést követte, amely a munkaerő-felvétel jelentős lassulását mutatta júliusban, és a munkanélküliség közel három éve legmagasabb szintre emelkedett. Ezek a mutatók felerősítették azokat a félelmeket, hogy az amerikai gazdaság lehűlésnek indult, és hogy a Federal Reserve talán túl sokáig késlekedett a kamatcsökkentéssel. A gyenge foglalkoztatási jelentésre válaszul a Goldman Sachs azonnal kiadott egy jegyzetet, amelyben azt jósolta, hogy a Federal Reserve a következő három ülésén csökkenteni fogja a kamatlábakat, ami egy jóval agresszívabb álláspont, mint amire a befektetési bank korábban számított, ez a kilátás pedig hozzájárult a globális piaci idegességhez.
A technológiai részvényeket különösen súlyosan érintette a veszteség, a Samsung Electronics és a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company félvezetőóriások egyenként 10%-ot veszítettek. Az amerikai piacok is hasonló sorsra jutottak, az S&P 500 határidős részvényei több mint 3%-kal estek, a Nasdaq határidős részvényei pedig 6%-kal csökkentek.
„A gazdasági előrejelzés egyetlen funkciója, hogy az asztrológiát tiszteletreméltónak tüntesse fel” – viccelődött egyszer a híres közgazdász, John Kenneth Galbraith, és a közelmúlt piaci viselkedése a gazdasági trendek kiszámíthatatlanságát hangsúlyozza. Az amerikai gazdasági kilátások romlása komoly hatással volt Japánra, ahol a jen erősödése várhatóan rontja a vállalati profitot, különösen a nagy exportőrök esetében. A Topix index több mint 20%-ot esett az előző szerda óta, amikor a Bank of Japan csaknem két évtized alatt másodszor emelte a kamatlábakat. A japán részvényeket korábban a gyenge jen támogatta, ami növelte az exportőrök nyereségét. A jen közelmúltbeli felértékelődése azonban megfordította ezt a tendenciát, ami további nyomást gyakorolt a piacra.
A tokiói tőzsde legfrissebb adatai szerint a július 26-án véget ért héten a külföldi befektetők közel 4 milliárd dollárral több japán részvényt adtak el, mint amennyit vásároltak. Ha azt nézzük, hogy az előző héten még 1,5 milliárd dolláros nettó eladás történt, azt jelzi, hogy a befektetők továbbra sem bíznak a piac stabilitásában.