Egy nyaralás alkalmával a kikapcsolódás és a pihenés az elsődleges, de a legjobb, ha közben kulturális élményekkel is gazdagodhatunk, főleg ha olyan művészekbe ütközhetünk a nyáron, mint Raffaello vagy Elmgreen & Dragset.
Barcelonába látogatva kis túlzással úton-útfélen belebotlunk Antoni Gaudí káprázatos és összetéveszthetetlen épületeibe. Franciaországban ötven év után először rendeznek nagyszabású kiállítást a szecesszió legnagyobb spanyol mesterének. A párizsi Musée d’Orsay tárlata bemutatja e különleges művész figyelemre méltó kreativitását, aki a 19. század végén Katalóniában éppúgy ki tudta fejezte magát bútorainak részleteiben, mint a mindenki által csodált építészeti projektjeiben (Sagrada Familia).
Rövid élete alatt Raffaello nagyban meghatározta a nyugati kultúra irányvonalát, munkássága szerencsére mégis termékeny volt, örökségét és jelentőségét pedig csak a legnagyobbakhoz tudnánk hasonlítani. A londoni Nemzeti Galériában július végéig látható a kiállítás, ami az egyik első olyan tárlat, amely a mester teljes pályafutását bemutatja, a híres festményeket és rajzokat, de az építészeti, költői, szobrászati és grafikai munkáit szintén.
A milánói Fondazione Prada kiállítótermeiben augusztus végéig látható az Elmgreen & Dragset művészpáros kiállítása a „Haszontalan testek?”. A téma a test jelenlegi állapota a posztindusztriális korban, amelyben úgy tűnik, fizikai jelenlétünk egyre inkább feleslegessé válik. Ez az elmozdulás nagyrészt a világjárványnak és az azt követő home office megerősödésének köszönhető.
Szeptemberig tekinthető meg a barcelonai MACBA-ban a helyi textilművész, Teresa Lanceta bámulatos munkái, melyek a ’70-es évektől kezdve napjainkig mutatják be pályáját. Lanceta a textíliákon keresztül fedezett fel egy olyan primitív emberi kódot, amivel aztán kapcsolatba került különböző társadalmi csoportokkal, mint például a romákkal vagy a marokkói nomád szövők kultúrájával, majd azok művészi hagyományaikat és életmódjukat végül saját gobelinjeivel, festményeivel és rajzaival, valamint elméleteivel hozva párbeszédbe.
Velencébe már csak a Képzőművészeti Biennálé miatt is érdemes idén nyáron ellátogatni, és ha már ott vagyunk, ne hagyjuk ki a Palazzo Ducale pompázatos kiállítótermeit, ahol ezúttal Anselm Kiefer alkotott hatalmasat! Az egészen októberig látogatható tárlat a Fondazione Musei Civici di Venezia által szervezett MUVE Contemporaneo központi eleme, amely a kortárs művészet és a múzeumok mindig érdekes kapcsolatára kíván reflektálni. A kifejezetten a Palazzo Ducale számára 2020-ban és 2021-ben készült festménysorozat a Sala dello Scrutinio környezetében helyezkedik el, szorosan kapcsolódva a mennyezeten található harminchárom monumentális festményhez és a palota heroikus értékeihez. A kiállítás nagyszerűen emeli ki a kortárs művészet szerepét az egyetemes témákra való reflektálásban, túllépve Velencén és utat mutatva az aktuális filozófiai perspektívák felé.