A filmipar él és virul, ezt bizonyítja Greta Gerwig „Barbie” című filmjének, illetve Christopher Nolan „Oppenheimer”-jének a közelmúltbeli kasszasikere. Ez a két film megdöntötte a bemutató előtti várakozásokat és együttesen elképesztő, 235,5 millió dolláros bevételt hozott az első hétvégén az Egyesült Államokban és Kanadában. De a pénzben mérhető sikeren túl egyértelmű üzenetet is küldött Hollywoodnak: a kultúra uralásához a filmkészítőknek valami frisset, innovatívat kell nyújtaniuk, és el kell távolodniuk a megkopott folytatásoktól vagy a franchise-ok újragondolásától.
Légy eredeti
Richard L. Gelfond, az IMAX vezérigazgatója méltatta a történetek sikerét és kijelentette: „A megfelelő módon kivitelezett eredeti történetmesélés igazán figyelemre méltó módon tört utat magának a nézőknél”. Az a tény, hogy ezek a filmek nem csupán felújított folytatások, hanem valóban egyedi narratívák voltak, felkeltette a mozilátogatók figyelmét, és jelentősen hozzájárult a filmek szárnyaló népszerűségéhez.
A filmipar végre túljutott a járvány okozta mélyrepülésen, mivel az észak-amerikai multiplexek a „Bosszúállók: Végjáték” bemutatása óta a legjelentősebb tömeget üdvözölhették a mozik pénztárainál. A „Barbie” és az „Oppenheimer” döntő szerepet játszott ebben az újjáéledésben, összesen mintegy 302 millió dolláros hétvégi jegybevételt eredményezve. A két említett alkotás mellett még olyan filmek is hozzájárultak az általános kasszasikerhez, mint a „Mission: Impossible – Leszámolás” első része és „A szabadság hangja”.
A „Barbie”, a rózsaszín rágógumiba csomagolt feminista kiáltvány elkápráztatta a közönséget és figyelemre méltó, 155 millió dolláros bevételt hozott az észak-amerikai jegyeladásokban. A tengerentúlon a PG-13-as vígjáték további 182 millió dollárt tett hozzá a lenyűgöző bevételhez. A „Barbie” mögött álló stúdió, a Warner Bros. 145 millió dollárt fektetett a produkcióba jelentős marketingköltségek nélkül.
A várakozásokat felülmúlva
A szakmában dolgozó szakértők – akik bonyolult képletekre támaszkodnak a jegyeladások előrejelzéséhez – eredetileg szerényebb, 110 millió dolláros bevételt jósoltak a „Barbie”-nak. A Warner Bros. az óvatosság jegyében még kevesebbre, 75 millió dollárra számított a jegyeladásokból. Ezek a jóslatok azonban teljesen tévesnek bizonyultak, mivel a „Barbie” Greta Gerwig eddigi legjelentősebb filmjévé nőtte ki magát, és megerősítette hírnevét Hollywood egyik kiemelkedő filmrendezőjeként.
Az „Oppenheimer” Christopher Nolan ambiciózus, háromórás korabeli drámája Robert Oppenheimerről, az „atombomba atyjáról” szintén jelentős „robbanás” volt. A Universal Pictures által több mint 100 millió dolláros költségvetéssel és hatalmas marketingkampánnyal készített film felülmúlta az elemzői várakozásokat, és becslések szerint 80,5 millió dolláros bevételt ért el belföldön, és további 94 millió dollárt nemzetközi szinten.
A „Barbie” és az „Oppenheimer” egy napon való bemutatása – amire még egy külön kifejezést is kitaláltak azokra, akik egy napon mindkét filmet megnézik: „Barbenheimer” – mesteri húzás volt. A mozirajongókat lenyűgözte a két film közötti markáns kontraszt, és több mint 60 000 ember választotta ezt az egyedülálló moziélményt. Az „Oppenheimer főleg férfi nézőket vonzott, akik az alkotást megtekintők 62 százalékát tették ki.
A kritikusok mindkét filmet elsöprő dicséretben részesítették, ami szintén hozzájárult a széles körű népszerűségükhöz. A CinemaScore exit pollok szerint a közönség mind a „Barbie”-t, mind az „Oppenheimer”-t A osztályzattal jutalmazta, ami nagyfokú elégedettségre és pozitív véleményekre utal.
A „Barbie” és az „Oppenheimer” a pénzbeli siker mellett jelentős mérföldkövet jelentenek a női rendezők számára. Greta Gerwig filmje rekordot döntött, mivel női rendező még nem ért el ennél több bevételt a nyitó hétvégén, és ezzel felülmúlta a „Marvel kapitány” korábbi rekordját.