Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

ICONS: David Fincher (1. rész)

November 10-én kerül a Netflixre David Fincher új, Párizs Latin negyedében forgatott thrillere A gyilkos, ami Michael Fassbender főszereplésével készült. A Hetedik és a Harcosok klubja legendás rendezője a nagyszerű Mindhunter óta kizárólag a Netflixszel dolgozik együtt, és a Mank után A gyilkos a második nagyjátékfilmje, amely a platformon kerül bemutatásra.

A páratlan filmes karrier előtt David Fincher 1987-ben megalapította a Propaganda stúdiót, ahol a nagyjátékfilmek előtt reklámfilmeket (Nike, Chanel, Levi’s) és nagy költségvetésű videóklipeket rendezett többek között olyan előadóknak, mint Madonna, a Rolling Stones, Iggy Pop, Aerosmith vagy éppen Sting. A videóira jellemző sötét, klausztrofób környezet már ekkor sok szempontból előrevetítette későbbi filmjei színvilágát.


Fincher legjobb videóklipjei

1. Madonna: Vogue (1990)
2. Madonna: Express Yourself (1989)
3. George Michael: Freedom! ’90 (1990)
4. Iggy Pop: Home (1990)
5. Sting: Englishman In New York (1998)
6. Justin Timberlake: Suit & Tie (2013)
7. Paula Abdul: Straight Up (1989)
8. Nine Inch Nails: Only (2005)
9. Billy Idol: Cradle of Love (1990)
10. Aerosmith: Janie’s Got a Gun (1989)


A videóival egy rakás díjat bezsebelő Fincher 29 éves volt, amikor lehetőséget kapott arra, hogy elkészítse első nagy mozifilmjét. A feladat pedig nem volt egyszerű: a 20th Century Fox az Alien-trilógia lezárását bízta rá. A végső megoldás: Halál (1992) elvárásai óriásiak voltak, hiszen a 80-as években komoly rajongótábor alakult ki az első két film körül. A forgatás nehézkes volt, a költségvetés elszállt, végül a trilógia befejező része a bemutató után mind a mozipénztárakban, mind a kritikusok körében megbukott. Fincher ugyan tökéletesen vissza tudta idézni a sorozat Ridley Scott-féle első részének, A nyolcadik utas: a Halálnak (1979) nyomasztó, pszichoanalitikus környezetét, és Ripley is újjáébred James Cameron A bolygó neve: Halál (1986) című trükkorgiából, bár a szerető anyából keményvonalas „Mother Monster”-ré változik, aki vírust hordoz magában. Ripley tehát egy kitaszított beteg, akit állapota kárhoztat a halálra.

1995-ben Andrew Kevin Walker Hetedik című forgatókönyvének filmre vitelével Fincher a neo noir egyik legemlékezetesebb példáját forgatta le, és ezt a „poklát” már sokkal eredményesebben tudta vászonra ültetni. A hét főbűnt analizáló sztorit hétnapos, fordulatos dramaturgia foglalja keretbe. Fincher posztmodern társadalma, már kilép korábbi videós munkáinak zárt képi világából, ez már egyfajta tágas pokol. A zöldfülű David Mills (Brad Pitt) és a tapasztalt veterán William Somerset (Morgan Freeman) nyomozópárosa közül utóbbi a letűnt világ hírnöke. Hűvös modorával és szenvtelenségével tökéletes párost alkotnak Millsszel. A történet legkarakteresebb főszereplője mégis a sorozatgyilkos John Doe, aki Kevin Spacey kiemelkedő játéka miatt lesz igazán bizarr és nyugtalanító. Az Elemi ösztön (1992), és A bárányok hallgatnak (1991) című thrillerekben az erőszak és a deviancia kiemelése játszott szerepet. A Hetedik gyilkosának azonban mondanivalója van, és a lesújtó Istent játszva megfejthetetlen kulturális összefüggésekbe csomagolja ítéleteit. A Hetedik valódi kultuszmozi lett, és Fincher a siker hatására hamar lehetőséget kapott, hogy újabb kultfilmet forgasson.

picturehouse cinemas

A Játsz/ma (1997) középpontjában Nickolas von Orton (Michael Douglas), egy harmadik generációs magányos, elvált bankár áll, aki már senkiben sem bízik. Elszigetelt világának egyetlen fogódzója öccse (Sean Penn), aki születésnapján egy névjegykártyával lepi meg. Orton kíváncsiságból megkeresi a céget és belemegy egy játszmába, amely végre egy különleges, és semmihez sem fogható izgalmat hoz az életébe. A szabályok nem egyértelműek, és a játékos nem tudja, hogy ki ellen játszik. Az ellenfél mintha nem létezne, a játékot irányító cég pedig egy rakás lefizetett színésszel és trükkmesterrel dolgozik együtt.

MUBI

Chuck Palahniuk regényéből készült Harcosok klubja (1999) című film főhőse (Edward Norton) a globálkapitalista világunk termék-visszahívási ügynöke, aki álmatlanságtól szenved. Orvosa nem hajlandó gyógyszert felírni és inkább azt tanácsolja, keressen fel egy betegeket támogató csoportot, hogy rájöjjön, mások még tőle is jobban gyötrődnek. Részt vesz tehát egy, a hererákosokat segítő gyűlésen, ahol végre olyan érzelmi megkönnyebbülést él át, amitől elmúlik az álmatlansága is. Egy üzleti útról hazatérve összebarátkozik Tyler Durdent (Brad Pitt) szappanügynökkel, akivel beülnek egy bárba, ahol a fogyasztói társadalomról szóló hosszú eszmecsere kapcsán verekednek egy jót. A rendszeressé váló bunyóhoz mások is csatlakoznak, és ezek a harcok aztán egyre nagyobb tömeget vonzanak. Végül a bár pincéjébe költöznek, ahol létrehozzák a Harcosok klubját. A stúdió finoman szólva sem volt elájulva a végeredménytől, és a Harcosok klubja ugyan valójában nem is hozta a gyártó által elvárt bevételt, a kritikusoktól viszont homlokegyenest eltérő értékeléseket kapott: az év legellentmondásosabb és legtöbbet vitatott filmjének nevezték, a The Guardian pedig az amerikai politikai élet változásának előjeleként ünnepelte az alkotást.