A Christie’s 96,5 millió dolláros bevételt ért el a szerdai, kortárs aukcióján, ahol viszonylag kevés tétel volt a kínálatban, és nem voltak kigazán nagy kasszasikerek. Mindez egy olyan műtárgypiac jelei, amelyen a vevők és az eladók továbbra is óvatosak. Egy tétel azonban még így is rekordot ért el, ez pedig Marlene Dumas “Miss January” című festménye.
Az 1997-ben készült kép “Miss January” 13,6 millió dollárért kelt el Sara Friedlander, a Christie’s elnökhelyettese számára, aki egy ügyfél nevében licitált, az eladók pedig Don és Mera Rubell miami gyűjtők voltak, akik viszonylag nagyon ritkán adnak el a több mint 5000 darabos gyűjteményükből. A 13,6 millió dolláros ár ma a legmagasabb, amit valaha kifizettek még élő női képzőművész alkotásáért. Az aukciós rekordot korábban Jenny Saville tartotta, akinek egy festménye 2018-ban 12,4 millió dollárért kelt el a londoni Sotheby’s árverésén. Ha az inflációt megnézzük az akkori árra ma nagyjából 15,7 millió dollárt kapunk, ami azért 2,1 millió dollárral magasabb, mint a most született szám. Mindenesetre ha Dumas korábbi aukciós rekordját (“The Visitor”) nézzük, amely 2008 júliusában 6,33 millió dollárért kelt el a Sotheby’s Londonban, ez bizony egy nagyon szép előrelépés.
A dél-afrikai születésű, de 1976-tól Amszterdamban élő Marlene Dumas az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hatású festője. Az elmúlt négy évtizedben munkáiban folyamatosan az identitás és a reprezentáció összetettségét vizsgálta. Festményei és rajzai, amelyeket gyakran az emberi alak ábrázolásának szentel, jellemzően a művész által gyűjtött forrásképek hatalmas archívumára hivatkoznak, beleértve művészettörténeti anyagokat, a média által elkapott jeleneteket, valamint a barátokról és a családról készült személyes pillanatképeket. Marlene Dumas valamennyi festménye és rajza tulajdonképpen a testet mutatja be, teljes valójában. A test átveszi az irányítást, és hangosan érvényesíti állapotát: hús-vér, zavaró, sebezhető, dühös, felforgató, halandó és impulzív, fegyelmezetlen, kihívó képekben ábrázolva.
Az elmúlt években számos nagy kiállítását csodálhattuk meg a világban. A velencei Palazzo Grassiban három éve mutatták be a Marlene Dumas: open-end című nagyszabású életmű tárlatot. A párizsi Musée d’Orsay-ban pedig 2021-ben láthattuk a Marlene Dumas: Le Spleen de Paris című kiállítását, amely Dumas munkásságát Charles Baudelaire költészetével párbeszédben mutatta be. 2014-ben az amszterdami Stedelijk Museum bemutatta a művész munkásságának nagyszabású retrospektív kiállítását Marlene Dumas: The Image as Burden címmel, amely a következő években még a londoni Tate Modernbe és a bázeli Fondation Beyelerbe utazott. Jelenleg a new yorki David Zwirner galériában láthatóak festményei a Circa 1995: New Figuration in New York című kiállításon, ahol nyolc olyan generáció meghatározó művésze mutatkozik be, akik központi szerepet játszottak a figuratív festészet újjáéledésében és elterjedésében az 1990-es években. Dumas művei július 17-ig láthatóak itt John Currin, Peter Doig, Chris Ofili, Laura Owens, Elizabeth Peyton, Luc Tuymans és Lisa Yuskavage társaságában.