Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

ICONS: Tilda Swinton

Az ezerarcú színészlegenda, Tilda Swinton múlt héten, a berlini filmfesztivál nyitóestéjén vette át pályafutásáért a tiszteletbeli Arany Medvét, és a „kapzsiságtól függő kormányok” ellen emelt szót. A 64 éves skót színésznő, aki 26 éves kora óta jár a fesztiválra, úgy méltatta a rendezvényt, mint egy olyan „határok nélküli birodalmat, ahol nincs kirekesztési, üldözési vagy deportálási politika”.

„Tilda Swinton munkásságának skálája lélegzetelállító. A filmművészetbe rengeteg emberséget, együttérzést, intelligenciát, humort és stílust visz, és munkásságával kitágítja a világról alkotott elképzeléseinket. Tilda az egyik modern filmes példaképünk, és régóta tagja a Berlinale családjának is.” – mondta Tricia Tuttle fesztiváligazgató. „A Berlinale volt az első filmfesztivál, amelyen részt vettem, 1986-ban Derek Jarman rendezővel érkeztem, az első filmem, a Caravaggio kapcsán. Ez volt a kapu abba a világba, amelyben aztán életem munkáját végeztem – a nemzetközi filmkészítés világába -, és soha nem felejtettem el, hogy mennyivel tartozom neki.” – mondta a színésznő. Az Oscar-díjas Tilda Swinton évtizedek óta kötődik szorosan a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválhoz. 2009-ben a nemzetközi zsűri elnökeként tevékenykedett, és karrierje során nem kevesebb, mint 26 filmben szerepelt a fesztivál programjában, melyek között olyan klasszikusok vannak, mint a már említett Caravaggio, amely az 1986-os Berlinalén Ezüst Medvét nyert, A kert (1991), A part (2000), a Derek (2008), vagy Az utolsó és első emberek (2020).

Tilda Swinton 1985-ben kezdte filmes karrierjét a legendás angol rendezővel, Derek Jarmannal, akivel aztán ezután az összes filmjében együtt dolgozott, többek között az Utolsó Angliában (1987), a Háborús requiemben (1989), a II. Edwardban (1991), amelyért a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb színésznőnek járó díjat kapta. Szélesebb nemzetközi elismerést 1992-ben a Virginia Woolf regénye alapján, Sally Potter rendezésében készült Orlando alakításával szerzett. Ez volt az a film, amely megerősítette Tilda Swintont abban az arthouse-ikon státuszban, amelyet Jarman adott neki.

A hollywoodi presztízs nyolc évvel később, Danny Boyle A part című filmjében jött el. Tony Gilroy Michael Clayton (2007) című filmjéért elnyerte a legjobb női mellékszereplőnek járó BAFTA- és Oscar-díjat. A hollywoodi presztízs nyolc évvel később, Danny Boyle A part című filmjében jött el. A 2000-es években aztán számos nagy rendező versenyzett a kegyeiért, és nevezte meg múzsájaként a színésznőt, és az évek alatt egy fantasztikus filmográfiát épített ki, olyan művekkel, mint Tarr Béla A londoni férfi (2007) című filmje, Jim Jarmusch Halhatatlan szeretők (2013) és A holtak nem halnak meg (2019) című mozijai, Luca Guadagnino-tól a Szerelmes lettem (2009), Vakító napfényben (2015) és a Suspiria (2018), valamint Bong Joon Ho Snowpiercer (2013) és Okja (2017) című filmjeiben. De érdemes kiemelni a közelmúltból Wes Anderson műveit, akivel immár ötödik alkalommal dolgozik együtt, valamint A szomszéd szobábant (2024), amely a második közös munkája a legendás spanyol rendezővel, Pedro Almodóvarral.

BBC

Pedro Almódovar A szomszéd szoba című filmje a tavalyi év egyik legkiemelkedőbb alkotása, melynek hivatalos sajtótájékoztatóján Tilda Swinton megerősítette, amit a világ már régóta feltételez. „Én személy szerint nem félek a haláltól, és soha nem is féltem” – árulta el Swinton. „Életem bizonyos tapasztalatai miatt korán tudatosult bennem. Tudom, hogy eljön. Érzem, hogy közeledik. Látom, hogy jön.”