A nagy őszi fesztiválok véget értek, csakúgy, mint a regionális filmszemlék (Cannes, Velence, Toronto). Mint minden évben, most is elkezdődtek a találgatások kik lesznek a következő év Oscar est főszereplői. Nézzük, melyek azok az alkotások, amikkel nagy valószínűséggel biztosan találkozni fogunk!
All of Us Strangers (Andrew Haigh): Andrew Haigh brit rendező eddigi talán legpusztítóbb filmje a legtöbb jelölést gyűjtötte be a Gotham-en. A Londonban játszódó film egy Adam nevű forgatókönyvírót (Andrew Scott) követ, akinek a laptopja előtt tengődő hétköznapi életét felborítja, amikor megismerkedik Harry-vel (Paul Mescal a tavalyi év talán legfontosabb felfedezettje volt). Adam felidézi neki gyermekkori emlékeit, és a szüleit, akiket 12 éves korában egy autóbalesetben veszített el. Amikor elzarándokol szülővárosába, és a házba, ahol egykor mindannyian éltek, felfedezi, hogy a szülei ott vannak, és ugyanúgy élnek, mint aznap, amikor elvesztette őket…
American Fiction (Cord Jefferson): Az Oscar-maraton egyik legfrissebb belépője, ez az irodalmi szatíra az amerikai faji hovatartozásról nemrég nyerte el a Torontói Filmfesztiválon a People’s Choice Awardot. Érdemes kiemelni, hogy a díj legutóbbi 11 nyertese mind kiérdemelték később a legjobb filmnek járó jelölést. A film Monkot követi, egy kiábrándult írót, aki kísérletképpen álnéven ír egy regényt, amely minden olyan sztereotípiára támaszkodik, amitől egyébként oly mélyen irtózik.
Barbie (Greta Gerwing): Ritkán fordul elő, hogy az év legsikeresebb filmje a legjobbak között versenyez az Oscaron, de Greta Gerwing Barbie-ja a gála biztos főszereplőjének ígérkezik. Volt idő, amikor a legtöbben kételkedtünk egy műanyag babáról szóló Mattel-film erejében és hatalmában, és persze értékeiben – de a többszörös Oscar-jelölt Greta Gerwig bebizonyította, hogy ügyes keze van abban, hogy még a legkommerszebb témákat is meglepően személyessé tegye.
Elfojtott virágok (Martin Scorsese): Martin Scorsese nem jött zavarba a vágószobában, és úgy döntött, hogy legújabb filmje alig néhány perccel lesz kevesebb, mint három és fél óra. A Az Észak-Amerikában élő őslakosok közösségébe fehér emberek szivárognak be, hogy kifosszák a földjüket és ellopják a pénzüket. A végeredmény: egy klasszikus Scorsese-mozi, ami természetesen nagyszabású, veszélyes és persze izgalmas.
Előző életek: (Celine Song): Celine Song intelligens és lírai bemutatkozó filmje a januári Sundance-bemutató óta lenyűgözte a közönséget. A film három különböző évtizedben játszódik, és a forgatókönyvíró Nora és hagyománytisztelő gyerekkori szerelme, Hae Sung útját követi, ahogy az idő és a földrajzi távolság szétválasztja és újra összehozza őket. A film azon kevés filmek egyike volt az elmúlt hónapokban, amely megkapta a SAG-AFTRA felmentését, ami azt jelenti, hogy színészei – különösen Greta Lee érdemelne meg egy jelölést – kampányolhattak a díjátadó szezonban.
The Holdovers (Alexander Payne): A The Holdovers a 70-es évek elején Vermontban játszódik, és egy Paul Giamatti által alakított mogorva középiskolai tanárt követ, akit arra kérnek, hogy vigyázzon azokra a diákokra, akik nem tudnak hazatérni a karácsonyi szezonra. Itt ismerekedik meg egy kamasz fiúval, aki nemrég vesztette el édesapját. A Telluride Filmfesztiválon augusztusban bemutatott filmet keblére ölelték a kritikusok, különösen a színészek esélyesek egy-egy jelölésre.
Maestro (Bradley Cooper): Mondhatni nehézkesen indult a Maestro, a film, amelyet ért némi támadás amiatt, hogy Bradley Cooper egy hangsúlyos orrprotézist viselve alakítja a híres zsidókarmestert. Bár a kritikusok vegyesen ítélik meg Bradley Cooper (A Star is Born) Leonard Bernstein zeneszerzőről szóló életrajzi filmjét, de a korábbi színész-rendező-forgatókönyvírói sikereinek köszönhetően hollywoodi szövetségesei ezúttal is kiálltak Cooper mellett. És aki miatt emlékezetes lehet a mozi, az Carey Mulligan, aki eddigi egyik legjobb alakítását nyújtja.
Oppenheimer (Christopher Nolan): Nolan háromórás mozija a tömegpusztító fegyverek világra hozásáért felelős ember életének egy meghatározott időszakát követi nyomon. Az egyébként nem túl könnyű mozi, a közönség körében is hatalmas sikert aratott: a film jó úton halad afelé, hogy minden idők legnagyobb bevételt hozó életrajzi filmje legyen. A Barbie mellett erről a filmről szólt a nyár, és nem véletlenül: Nolan egy újabb remekművel ajándékozta meg a filmrajongókat.
Szegény párák (Yorgos Lanthimos): Egészen A kedvenc című filmjéig Yorgos nem volt az a könnyen emészthető rendező, de a 2019-es ceremónián elnyerte nemcsak a közönség, de a kritikusok kegyeit is. A siker után a görög rendező nem ment át kommerszbe, nem esett neki egy Marvel mozinak, ehelyett egy régi Alasdair Gray-könyv őrült, diskurzusokat felkavaró adaptációját készítette el. A filmben Emma Stone egy Frankenstein-szerű nőt alakít, akinek egy csecsemő agya van. A rendező merész stílusát idén is díjazták: a Poor Things elnyerte az Arany Oroszlánt Velencében. Ha valaki meg tudja előzni Christopher Nolant a rendezői díj kategóriájában, az bizony Yorgos lehet.
The Zone of Interest (Jonathan Glazer): Tíz évvel azután az Under the Skin című felkavaró remekműve után Jonathan Glazer végre visszatér a játékfilmkészítéshez. A film, amely Martin Amis azonos című regényén alapul (a szerző az idei cannes-i bemutató másnapján halt meg), az auschwitzi parancsnok családi életét követi nyomon. Ez egy kisköltségvetésű indie film, de el tudjuk képzelni a legjobb film vagy a legjobb rendező kategóriájában is.