A tenisz és a kerékpározás mellett az olyan sportágak, mint a futball, a maratoni futás és a síelés szintén érzik a globális hőmérséklet emelkedésének hatását. A szélsőséges időjárási viszonyok arra kényszerítik a szervezőket, hogy átgondolják a versenyek menetrendjét, új biztonsági intézkedéseket vezessenek be, sőt, a sportolók biztonsága érdekében akár át is helyezhetik az eseményeket.
A világ egyik legnépszerűbb sportágában, a labdarúgásban már eddig is jelentős fennakadások voltak a hőség miatt. A 2014-es brazíliai FIFA-világbajnokság alatt a mérkőzéseket 30 °C feletti hőmérsékletű városokban rendezték, ami a játékosok kimerültségéhez, kiszáradásához és végül persze teljesítménycsökkenéshez vezetett. A hűvösebb éghajlathoz szokott csapatok, mint például Anglia, nehezen alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez, ami lassabb játékot és több sérülést eredményezett. A vízszünetek és egyéb hűtési intézkedések bevezetése segített, de a globális hőmérséklet további emelkedésével ezek a módszerek nem lesznek elegendőek.
A maratoni futás, különösen a nagy hőséggel és páratartalommal jellemezhető régiókban, szintén erősen érintett. A 2019-es katari atlétikai világbajnokságon a női maratoni futás éjfélkor kezdődött, hogy elkerüljék a nappali hőséget. A futóknak azonban még éjszaka is 32 °C feletti hőmérséklettel kellett szembenézniük, ami lassabb versenyidőhöz és megnövekedett egészségügyi kockázatokhoz, többek között kiszáradáshoz és hőgutához vezetett. Mivel az éghajlatváltozás tovább növeli a hőmérsékletet, a maratoni futóversenyek szervezőinek még radikálisabb változtatásokat kell fontolóra venniük, például a versenyek áthelyezését vagy a versenytávok módosítását a futók védelme érdekében.
A síelés meglepő módon egy másik sportág, amelyet a hőmérséklet emelkedése veszélyeztet. Az elmúlt években számos európai és észak-amerikai síközpontban rekord alacsony hómennyiséget tapasztaltak, ami arra kényszerítette a síközpontokat, hogy mesterséges hóra támaszkodjanak. A melegebb telek rövidebb síszezont jelentenek, ami nemcsak a versenyeket, hanem a tőlük függő turisztikai gazdaságot is veszélyezteti. Az előrejelzések szerint 2100-ra minden nyolcadik síközpont teljesen hó nélkül maradhat. Az éghajlat felmelegedésével a síközpontoknak és a versenyszervezőknek újítaniuk kell, és alternatív sportágakra vagy a nyári tevékenységek bővítésére kell összpontosítaniuk, hogy anyagilag életképesek maradjanak.
A globális hőmérséklet emelkedésével egyetlen sportág sem marad érintetlen az éghajlatváltozás hatásaitól. A futballpályáktól a maratoni útvonalakon át a sípályákig a szélsőséges időjárási körülmények átalakítják a sportolók versenyzési módját. A sportszervezeteknek nem csupán rövid távú megoldásokat kell alkalmazniuk, hanem hosszú távú megoldásokba kell befektetniük, legyen szó akár az események ütemezésének újragondolásáról, új biztonsági protokollok kidolgozásáról vagy akár ikonikus versenyek áthelyezéséről. Számos sportág jövője attól függ, hogy képesek-e alkalmazkodni, újítani és biztosítani mind a sportolók, mind a szurkolók élményét az egyre kiszámíthatatlanabbá váló éghajlati viszonyok között.