Elkezdődött a 2021-es év, és a tavaly feje tetejére állt sportélet lassan kezd magához térni. 2020 legnagyobb sport tragédiája az Olimpia törlése volt, és ebből a sokkból is most kezdenek felébredni a szurkolók. Az már biztosnak tűnik, hogy idén megrendezik a játékokat Tokióban, és az is biztos, hogy az erre való felkészülés az utolsó szakaszába érkezett.
Sokk után
Az atléták számára mindenképp sokkoló élményként hatott a tudat, hogy többévnyi felkészülésük odaveszett. Legalábbis az első reakciók leginkább így írhatók le azoknál a sportolóknál, akik igyekeztek kihegyezni formájukat az ötkarikás játékokra. Aztán az első periódus után sokan komoly döntéseket voltak kénytelenek meghozni. Bár az első várakozások arról szóltak, hogy a karrierjük végén tartó sportolók jelentős többsége nem folytatja pályafutását és nem biztos, hogy még egy évet ráhúz majd a felkészülésre, azért komoly, nagy bejelentések nem igazán történtek. Sőt, a tavalyi nyár vége felé már egyre több olyan nyilatkozatot lehetett hallani, hogy néhányan igen hasznosan fogják eltölteni ezt az időszakot, hiszen most, hogy nincsen versenykényszer – sőt, egy időre minden verseny leállt –, komolyan tudnak saját gyengeségeiken dolgozni. Fizikailag jobban fel tudják építeni magukat, illetve mentálisan tudják rendezni dolgaikat. Sokan újraértékelték karrierjüket, szerződéseiket, klubjaikat, és úgy néz ki, tudatosabban vágnak neki a jövőnek. Erre nem sok lehetőségük volt előtte, hiszen maximum egy sérülés miatt hagyhattak ki hosszabb időt az edzésekből, versenyekből, de mivel akkor hatalmas stressz volt rajtuk a gyors visszatérés okán, ezért sem a fizikai, sem a mentális újraépülés nem sikerülhetett igazán. Vagyis összességében elmaradtak azok a nagy leállások, amiktől mindenki tartott, és úgy néz ki a sportolók hűen hírnevükhöz, újabb lendületet vettek a 2021-es évre.
Jelentős átrendeződés
De ha nem következett be az, amit a szakemberek „jósoltak” – márpedig változásnak mindenképp lennie kell, hiszen egy ilyen kaliberű válság nem maradhat nyom nélkül a sport területén sem –, akkor mire számíthatunk idén? Mármint trendek tekintetében. Vagyis olyan mértékű jelenségekről beszélek, mint mondjuk a magánéletünkben, ha újra elkezdhetünk utazni. Mi lesz a sportban az újranyitás? És mi lesz a sportban a COVID-19 utáni új időszak? Ha valódi trendet kellene mondani, akkor mentális szakemberként úgy gondolom, hogy én mindenképp az erőviszonyokban történő jelentős átrendeződésre számítok. A leginkább látványos változás az egyéni sportágakban következhet be, hiszen egy-egy sportolónál azonnal megmutatkozik, ha mentálisan nem tudta újraépíteni magát, míg egy csapaton belül megoszlik ez a figyelem. Elsősorban a proaktívabb sportolók esetén gondolom azt, hogy – bármilyen furcsa is a megállapítás – komoly gondot okoz majd a visszatérés. Furcsa a felvetés, hiszen egy ilyen típusú sportoló alig várja, hogy újra versenyezhessen, vagyis elvileg az ő idejük jön most. A baj azzal van, hogy ők voltak leginkább maguk alatt a vírusidőszakban. Ők azok, akik mentálisan nagyon mélyre kerültek, mert a verseny kikerült az életükből. Ők azok, akik az edzésmunkát nem különösebben kedvelik, és csak azért végzik el, mert a versenyzéshez szükséges. Márpedig, ha nincs verseny, akkor nem kell edzeni. Ilyen egyszerű a következtetés. Az ő esetükben a fizikai teljesítmény maradhat el a megszokottól – méghozzá jelentős mértékben –, és hiába turbózzák fel magukat mentálisan, annak sok esetben komoly sérülés lehet a vége, hiszen az agy nagyobb terhelést akar és tart reálisnak, mint amit a test el tudna végezni. A csapatsportágaknál is már megvannak az első intő jelek a bajnokságokban, selejtezők során. Ott, ahol nem a csapatjátékosok vannak többségben, hanem a proaktív, sokszor inkább egyéni érdekek mentén vezérelt játékosok vannak a fókuszban, a csapat komoly kihívásokkal küzd majd. Bár az utóbbi évtized szinte minden sportágban arról szólt, hogy az egyéni képességekben sokszor jobb, de csapatjátékra nem alkalmas sportolók háttérbe kerültek, de azért több csapatsportágban még mindig világbajnoki vagy épp hazai bajnoki címet lehet nyerni egy ilyen felállású csapattal is. Azoknál a sportágaknál, ahol ezek a típusú játékosok a vírusidőszak előtt meghatározó eredményhez tudták segíteni csapataikat, ott komoly ranglista átrendeződésekre lehet számítani.
Az értékelés ideje következik
Nagyon fontos ebben a helyzetben, hogy az egyéni sportolókat, csapatokat irányító és edző szakemberek valóban ismerjék sportolóikat, valóban tisztában legyenek azzal, hogy a múltbéli sikereket minek köszönhetik. És ott, ahol arra a következtetésre jutottak, hogy egy-egy sztár futtatta be a csapatot, vagy az edzésmunkában nem jeleskedő egyéni sportolójuknak mentálisan tökéletesen kijött a lépés a legnagyobb versenyeken, azok készüljenek a jelentős változásra. Ez 2021-ben nem fog ugyanúgy működni. Ezt első körben nem árt magukkal a sportolókkal is megvitatni teljesen őszintén. Mindenki ismeri annyira magát, hogy be tudja osztani saját természetét a megfelelő kategóriába. A csapatsportok terén pedig a vezetőedzőknek nyitott szemmel kell járniuk, és most van itt az ideje új tehetségeket felfedezni! Érdekes világversenyek lesznek idén. Nagyon sok meglepetést fogunk tapasztalni az eredményhirdetéseknél, abban biztos vagyok. Mint ahogy abban is, hogy majd az alulteljesítő sportolók a körülményeket, a vírust és mindent okolni fognak a hiányos teljesítményük miatt. Az biztos, hogy 2021 a sportban a nagyon kemény munkát végző sportolók éve lesz. Persze mondhatnánk, hogy ez mindig így van, de ez korántsem igaz. Nem minden világelső atlétára jellemző az, hogy versenyidőszak nélkül is végig csinálja a számára kialakított edzéstervet, megbízhatóan, ellenőrzés nélkül végzi a munkáját. Én arra számítok, hogy idén ezek a sportolók sokkal nagyobb reflektorfényt kapnak.