A tenisz adok-kapok játék, ahogy a politika is. Néhány hete a wimbledoni torna szervezői bejelentették, hogy kitiltják az orosz és fehérorosz játékosokat a versenyről. Az indoklásuk az volt, hogy elfogadhatatlan lenne, ha Oroszország „bármilyen előnyre tenne szert az orosz vagy fehérorosz játékosok részvételéből”, mióta elindította „indokolatlan és példátlan katonai agresszióját”. A háború népszerűtlensége ellenére szinte minden prominens (aktív és visszavonult) játékos a tiltás ellen lépett fel, és az ukrán teniszezőkön kívül csak nagyon kevés versenyző támogatta a döntést. Ez részben a sportág történetével függ össze. Ahogy az ATP, a férfi játékosok mögött álló szervezet fogalmazott: „A mi tornáinkon alapvető fontosságú, hogy bármilyen nemzetiségű játékos érdemei alapján és megkülönböztetés nélkül vehessen részt a versenyeken.” A tiltás ráadásul aláássa a gondosan kidolgozott ranglistarendszert is.
A wimbledoni döntés miatt az ATP és a WTA (a női játékosok mögött álló szervezet) is kénytelen volt lépni és úgy döntöttek, hogy elveszik a tornán megszerezhető ranglistapontokat. Wimbledon egyike annak a négy Grand Slam tornának, amelyeken sokkal több pont jár, mint bármely más versenyen. Ráadásul ezek a ranglistapontok különösen értékesek a füves pályák specialistái számára, akik gyakran a pontjaik oroszlánrészét ezen a felületen szerzik. Érdekes módon a tavalyi füves eredmények miatt a pontok levonása valószínűleg az orosz játékosoknak kedvez, akik ráadásul nem túl erősek ezen a borításon. A 2. helyen álló orosz Danyiil Medvegyev most kiváló helyzetben van ahhoz, hogy Wimbledon után megelőzze az 1. helyen álló Novak Djokovicsot, mivel Djokovics tavalyi wimbledoni győzelméért kapott 2000 pontja levonásra kerül az összesített eredményéből. Medvegyev, aki tavaly a 16 közé jutott Wimbledonban, csak 180 pontot veszít. Ha a cél az volt, hogy az oroszoktól az esetleges győzelmek esetén elvegyék az ünneplés lehetőségét, akkor a wimbledoni eltiltás éppen az ellenkező hatást érte el.
Emlékezetes visszatérés
Justin Thomas, aki a döntő fordulóba hét ütéssel volt lemaradva a vezető mögött, a rájátszásban legyőzte Will Zalatorist és megnyerte pályafutása második major bajnokságát. Egy feszült, háromlyukú összesített rájátszásban, miután a 18 lyukú negyedik forduló döntetlennel zárult, a 29 éves Justin Thomas legyőzte a 25 éves feltörekvő Will Zalatorist és megnyerte második PGA Championshipjét. A golf nagy bajnokságainak legutóbbi négy győztese a már említett Justin Thomas, illetve Scottie Scheffler a Mastersen, Collin Morikawa a British Openen, és Jon Rahm a regnáló U.S. Open-bajnok, aki még csak húszas éveiben jár.
Thomas – aki a döntő kört hét ütés hátrányból kezdte – nem gondolta, hogy győzelmet ünnepelhet a vasárnapi első nyolc lyuk után, amikor is egy ütéssel par felett volt. Az utolsó fordulóban mutatott menetelése a harmadik legnagyobb visszatérés volt a major bajnokságok történetében. Pereira, aki a harmadik körben még az élen állt, és nagyon úgy tűnt, hogy ő lesz az első chilei golfozó, aki megnyerhet egy major golfbajnokságot. Vasárnap este a 18. pályára lépve az utolsó csoportban játszott, és csak egy parra volt szüksége a címvédéshez. De Pereira – aki mindössze második major bajnokságán játszott – ütése egy kis patakban landolt a pálya mellett. Miután emiatt büntetőütést kapott, a közelítő ütése a green melletti sűrű bozótosban kötött ki. Az onnan indított chipje messze a green-en túlra gurult, és végül a túloldalán lévő peremben állt meg. Pereira aztán dupla bogey-t ütött, és az amerikai Cameron Younggal holtversenyben a harmadik helyen végzett.