A munkanélküliségi ráta bonyolult: néha többet rejt, mint amit első ránézésre mutat. Alapvetően egy egyszerű képletről van szó:
Munkanélküliségi ráta = aktívan munkát kereső munkanélküliek
Munkaerő
Amikor a gazdaság jó állapotban van, akkor a ráta értelmezése meglehetősen egyszerű. Az emberek munkát találhatnak maguknak, ezért a munkanélküliségi ráta alacsonyabb. Ezzel szemben, ha kevés a munkahely, akkor a munkanélküliségi ráta magasabbra kúszik. Ez az alapmozgás gyorsan megváltozik, ha beköszönt a gazdasági válság. Például az U-3 érték (sokféle munkanélküliségi ráta létezik, de ha bármit lát a munkanélküliségi rátával kapcsolatos hírekben, valószínűleg az U-3-ra hivatkoznak) a „munkanélkülieket” úgy definiálja, hogy munkaképesek, akik az elmúlt négy hétben aktívan munkát kerestek. A probléma ezzel az, hogy az emberek végül feladják, vagyis abbahagyják az álláskeresést.
Munkanélküliségben eltöltött hosszabb idő elteltével elindul a “szomorúság dominó” a munkanélküli embernél. Rengeteg kutatásunk van erről a témáról a 2008-as nagy recesszió alapján. Tanulmányok mutatták ki, hogy a munkanélküli fogyasztók szenvednek: kimerülnek a megtakarításaik, nőnek az adósságaik, és nehézségeik adódnak a bérleti díjak vagy a jelzálog fizetésével. Ez pedig tönkreteszi mentális és fizikai egészségüket, önbecsülésüket. A legtöbb ember sok megaláztatást tud el viselni, mielőtt végleg feladná az álláskeresést. A dominóelv ezzel viszont nem szűnik meg: amikor az átmeneti munkanélküliség hosszú távú munkanélküliséggé válik, ez alapvetően jelenti a készségek erózióját, a munkavállalók elkedvetlenítését és munkáltatói diszkriminációt eredményez. Így a tartósan munkanélküliek egyre kevésbé kapcsolódnak a gazdasághoz, helyzetük sokkal nehezebb, mint azoké, akik rövidebb ideje munkanélküliek.
A széles körű munkanélküliség az egyik oka annak, hogy a közgazdászok még jobban rettegnek a COVID-19 miatt, mint azt az átlagemberek teszik. Amikor körülnéznek a világban, az adatok többsége rosszabb gazdasági válságra mutat, mint bármi, amit valaha elképzeltek. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete szerint több mint 400 millió ember veszítette el a munkáját 2020 második negyedévében. Híres közgazdászok szerint a közelgő recesszió értékelésekor a közgazdászok gyakran azt vizsgálják, hogyan fognak hatni a dominók egymásra, meg lehet-e akadályozni bármelyik dominó felborulását. A COVID esetében a dominókat tartó asztal omlik össze, és nincs ismert, meglévő eszköz annak javítására.
Ha mélyebbre ásunk az adatokban még jobban láthatjuk, hogy milyen rossz a helyzet. Az alábbi ábrák a munkanélküliségi rátákat mutatják be világszerte.
Havi munkanélküliségi ráta alakulása az USA-ban
KONKLÚZIÓ
- Lezárás: az Egyesült Államok válasza a COVID-19-re rendkívül kiegyensúlyozatlan, következetlen és érthetetlen. Az Egyesült Államok eleinte nagyon lassan kezdett bezárkózni, ami nagy eredményekkel nem járt a vírus megfékezésére nézve. A lassú bezárkózás ráadásul nehézkessé teszi a vírus terjedésének megszüntetését, a terjedés ellenőrzését, így a megszűnt munkahelyek visszaépítése is nehezebb lesz, mint más országokban, hiszen a lezárás folyamatos és hosszú távú kell legyen.
- A COVID-19 előtt: A COVID-19 előtt az Egyesült Államok munkanélküliségi rátája rekord alacsony szintet közelített. Februárig ezt vélték Trump elnök egyik fő előnyének, amely az ő újraválasztására késztetheti az embereket. Áprilisra a munkanélküliség olyan szintre nőtt, amelyre még az 1920-as évek nagy gazdasági válságában sem volt példa.
- Hosszú távú trendek: Bár egyesek megnyugodtak a májusi és júniusi csökkenési tendenciák okán, mondván, hogy a márciusban és áprilisban megszűnő munkahelyek többsége újra elérhető lesz a vírushelyzet lezárta után. Ez a nyugalom azonban hamis volt. Igen sok márciusban és áprilisban megszűnt munkahely tűnt el örökre a piacról. Például a kormány becslései szerint a világjárvány miatt bezárt New York City kisvállalkozások 1/3-a végleg bezárt, ezek a munkahelyek nem lesznek elérhetők többé.
- GDP: A Kereskedelmi Minisztérium jelentése szerint a világjárvány a modern amerikai történelem legintenzívebb gazdasági visszaesését eredményezte: 32,9%. Ráadásul a korábbi rekord 10% volt és 1958-re datálódik.
Havi munkanélküliségi ráta, USA / Németország
KONKLÚZIÓ
- Kurzarbeit: A német kormány által a munkahelyek védelme érdekében tett legutóbbi intézkedések a munkanélküliség rövid távú megugrásához vezettek. A németországi „Kurzarbeit” rövid távú munkaprogram, amelynek alkalmazása a 20. század elejére nyúlik vissza. Lehetővé teszi a gazdasági nehézségekkel küzdő vállalatok számára azt a megoldást, hogy ahelyett, hogy elbocsátanák alkalmazottaikat, csökkentik azok munkaidejét. A német kormány ezután juttatást nyújt a munkavállalóknak a csökkentett bérek részleges pótlására.
- Német GDP: A konszenzus szerint a német munkanélküliség közép- és hosszú távon a jövőben is növekszik, ez a rövid távú program azonban csökkentette a hirtelen sokkhatást. Ennek ellenére a COVID továbbra is gazdasági katasztrófa Németország számára: GDP-je 11,7% -kal esett vissza 2020 második negyedévében a Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint. Ami a perspektívát illeti, a GDP csak 4,7% -kal csökkent 2009 első negyedévében a nagy recesszió idején.
Havi munkanélküliségi ráta, USA / Németország / EU27, 2019 aug
USA és Németország, valamint az EU27
KONKLÚZIÓ
- Bezárások: az EU nagy része, néhány kivételtől eltekintve, mint például Svédország, nagyon gyorsan és szigorúan bezárt a vírus hatására. Úgy gondolták, hogy a gyors reagálás lehetővé teszi az EU számára, hogy gyorsabban megnyíljon, mint más régiók.
- Rövid távú munkanélküliség: A COVID előtt az EU-ban a munkanélküliek több mint fele (58,6%) kevesebb mint egy éve volt munkanélküli. A COVID alapján számíthatunk arra, hogy ez az „egy évnél rövidebb” részesedés csökken. Ez az átlag azonban nagy különbségeket rejt magában az EU tagállamai tekintetében. A svédországi munkanélküliek több mint 86%-a volt ebben a csoportban, őket Dánia (83,6%), Finnország (82,4%) és Észtország (80,0%) követte. Görögország a sor végén található, 29,9% -kal, őt követi Szlovákia (41,8%), Bulgária (43,4%) és Olaszország (44,0%). Görögországban 2019-ben a munkanélküliek körülbelül fele keresett munkát több mint két évig, ezt követi Szlovákiában 42,2%, Bulgáriában pedig 38,4%.
- GDP helyzet: Az előző év azonos negyedévéhez képest a szezonálisan kiigazított GDP 15,0% -kal csökkent az euróövezetben, az EU-ban pedig 14,4% -kal csökkent 2020 második negyedévében, az első negyedéves -3,1%, illetve -2,5% után. Ez a statisztikai sorozat az 1995-ös alapítás óta szintén messze a legerősebb visszaesés volt.
Havi munkanélküliségi ráta, USA / Németország / EU27 / Japán, 2019 aug
- A többi régió: Japán munkanélküliségi mutatói történelmileg messze elmaradtak a nyugatitól. Ennek számos oka van, de a lehető legegyszerűbben fogalmazva, Japánban a munkakultúra teljesen más. Például sok vállalat a munkaerő egy részének – az úgynevezett rendszeres alkalmazottaknak – hosszú távú foglalkoztatási garanciát kínál az 55 és 60 év közötti kötelező nyugdíjig („egész életen át tartó foglalkoztatási rendszer”). Sőt, még ennél is fontosabb, hogy az éves munkajövedelem felosztása az alapbérekre, a túlórákra vonatkozó díjakra és a bónuszokra lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a béreket rugalmasan igazítsák a makrogazdasági kínálati és keresleti viszonyok változásához, ami mind a nominális, mind a reálbér alacsony merevségét eredményezi.
- GDP-előzmények: Japán a történelem legsúlyosabb gazdasági sokkját tapasztalta meg. Szezonálisan kiigazított második negyedévi GDP-csökkenése 7,8% volt. Az előző negyedévhez képest a visszaesés 27,8% volt, amely japán rekord. Összehasonlításképpen az eddig negatív rekord: az utolsó negyedévről negyedévre tartó csökkenés 17,8 százalékos volt, 2009. január-március negyedévében, a nagy recesszió kezdetekor.
Havi munkanélküliségi ráta, USA / Németország / EU27 / Japán, 2007. szept
KÖVETKEZTETÉS: A FELSŐ CSATA
A munkanélküliségi rátát nem tekintik az igazi szakemberek egyértelműen reális mutatónak. Gazdasági visszaesés esetén általában több hónapba telik, mire a munkanélküliségi ráta emelkedni kezd. Amint a gazdaság ismét élénkülni kezd, a munkaadók általában óvatosak maradnak új munkavállalók felvételével kapcsolatban, és több hónapig is eltarthat, mire a munkanélküliségi ráta csökkenni kezd. Ez azt jelenti, hogy még mindig túl korai megítélni a világjárvány által elkövetett teljes pusztítást. Amint azt a 2008-ra visszanyúló adatokból láthatjuk, több évbe telhet, mire a munkanélküliségi ráta csökkenni kezd. 2008-as eseményeknél ez 2011-ben indult meg. Még ha a COVID-helyzet hamarosan rendeződik is, az már biztos, hogy gazdasági pusztítása évekig velünk lesz.