Évekig sokan, sokféleképpen gúnyolódtak az influencerek létének már csak a gondolatán is, de végül „az nevet, aki utoljára nevet”, és ezt pedig ők tehették meg. A reklámipar, mint tudjuk, régóta a hírességek támogatására épül. Amióta Michael Jordan 1984-ben a Nike arca és partnere lett, az iparág vízválasztó pillanatot élt át, és innen már nem volt többé visszaút. Ahogy MJ és a Nike kapcsolata, úgy néhány ilyen támogatói szerződés látszólag egy életre szólt, azonban a sztárok megmutatták, hogy időről időre mégiscsak tudnak váltani. Jennifer Aniston például a Windows 95-öt, a Diet Coke-ot, a Smartwater-t és az Aveeno-t is népszerűsítette; élete minden évtizedében egy új márkát.
Számtalan olyan híresség van – legyen szó sportolókról, zenészekről vagy színészekről -, akik kötődnek a különböző márkákhoz, azonban úgy tűnik, az iparágban egy újabb nagy váltás előtt állunk. A nagyvállalatok már nemcsak A-listás sztárokat keresnek, hogy reklámozzák a termékeiket, hanem helyettük influencerek seregeit veszik igénybe. És azáltal, hogy dolgokat adnak el, az influencerek is nyilvánvalóan egyre híresebbek lesznek.
Az influencerek sikerének egy része a hitelességgel függ össze még akkor is, ha ezt a szót kevesen társítanák ehhez a csoporthoz. Ez a vélt hitelesség nagyrészt abból ered, hogy a normál fogyasztó és az átlagos influencer között minimális a különbség. Egy hétköznapi háziasszony sokkal közelebb áll a tipikus influencerhez, mint Jennifer Anistonhoz. Bár látszólag alulról építkeznek, az influencerek természetüknél fogva kurátorok is egyben. Minden jól szerkesztett videó és szűrt fotó célja az imázsuk, piacképességük és persze a követőik számának növelése. Minél nagyobb a feliratkozók száma, annál többet kérhetnek a cégektől a csatornájukon való reklámozásért.
A miért és hogyan
A márkák 2022-ben várhatóan több mint 16 milliárd dollárt költenek majd influencerekre, és ez a szám évről évre tovább emelkedik. Ebből következően instagramozók és TikTokkerek milliói szeretnének releváns influencerré válni, de láthatjuk Hollywoodban is rengeteg olyan meghatározó színész van, akinek ez sohasem sikerült. Az álhírnévvel járó juttatások oroszlánrészét azok az influencerek kapják, akiknek a követői tábora meghaladja az 1 milliót. Persze ezekért a bevételekért jól megdolgoznak, mert olyan módon adnak hozzáadott értéket, ahogyan más hirdetési csatornák nem.
Először is, a nemzetközi márkák lokalizálhatják vonzerejüket azáltal, hogy ezekkel a mikrohírességekkel kötnek üzletet. A globálisan elképzelt marketingkampányok gyakran vallanak kudarcot számos fontos piaci résen, így ezek az influencer-partnerségek a széles körű kampányokat még jobban a helyi érzékenységhez tudják igazítani. Másodszor, az influencerek sokkal alkalmazkodóbbak. Amikor megérezték, hogy a TikTok lesz a következő nagy dolog, az influencerek egy pillanatig sem haboztak átmenni erre a platformra, és a további tartalmakat már ide gyártották. Elvégre a hírnevük teljes egészében a leleményességükön alapul; a vállalatok azért fizetnek nekik, hogy pontosan azt csinálják, ami miatt ők is híresek lettek. A hagyományos reklámpartnerségek nem rendelkeznek ezzel az önmotivált alkalmazkodóképességgel. Bármi legyen is a következő nagy közösségi média trend – legyen az a meglévő infrastruktúra masszív megváltoztatása, mint az történt az Instagrammal, vagy egy új közösségi hálózat, mint néhány évvel ezelőtt a TikTok volt -, jobb, ha elhiszed, hogy ez a fiatal kohorsz alkalmazkodni fog hozzá, és ha már ott van, virágozni is fog. És elérkeztünk a kirakós utolsó darabjához; az influencerek többsége fiatal, és így közvetlenül a legtöbb márka számára kulcsfontosságú célközönség része.
Jelen állás szerint a márkáknak csak egyharmada nem használ influencereket termékei népszerűsítésére. Várhatóan ez a szám tovább fog csökkenni, ahogy a vállalatok rájönnek, hogy ezeknek a hozzáértő fiataloknak a tevékenysége nem csak múló hóbort.