A Tesla kínai piacra lépése már a folyamat kezdeti szakaszában mesterfogásnak tűnt. Elon Musk jelentős kihívásokkal szembesülő és szinte a kudarc szélén álló vállalatának Kínába való terelése egy kötelező stratégiai lépés volt, amelyet a túlélés és a növekedés szükségessége vezérelt. A sanghaji gyár építéséről szóló döntés nemcsak a Tesla történetében jelentett jelentős mérföldkövet, hanem kiemelte mind a vállalat, mind pedig Kína számára ígért kölcsönös előnyöket is.
Kína vonzereje a Tesla számára sokrétű volt: hozzáférés egy hatalmas, elektromos járművek iránt érdeklődő piachoz, kedvező gyártási költségek, valamint a képességeiről és hatékonyságáról híres munkaerő. Ezekből a tényezőkből kifolyólag, párosulva Kína ambiciózus terveivel, hogy beindítsa saját EV-iparát, egy nagyszerű szimbiózis alakult ki a technológiai óriás és a világ legnépesebb országa között. A Tesla sanghaji gyárának létrehozása -, amely hamarosan a globális működésének egyik alappillérévé vált, és a szállítások és a nyereség jelentős részét adta -, hamar Musk kockázatvállalásának sikerét bizonyította.
Már a kezdetekkor úgy tűnt, hogy Musk és a Tesla figyelemre méltó ügyességgel navigál a kínai üzleti tevékenység bonyolultságában, és példátlan engedményeket kapnak a kínai kormánytól, beleértve a politikai változtatásokat és a magas rangú tisztviselőkhöz való közvetlen hozzáférést, ami nagyban hozzájárult a Tesla gyors terjeszkedéséhez és nyereségességéhez az országban. A sanghaji gyár, amely meglepő gyorsasággal, és (állítólag) helyi partner nélkül épült fel, szimbolizálva a Tesla és Kína partnerségében rejlő lehetőségeket, mint első külföldi autógyár az országban, hamar egy valódi, egyedülálló pozíciót váltott ki. A ma már sikertörténetként emlegetett siker azonban nem volt mentes a bonyodalmaktól. Ahogy a Tesla egyre jobban integrálódott a kínai piacra, úgy nőtt a cég függősége az országtól, ami a két vállalat közötti hatalmi dinamika eltolódását eredményezte, ez pedig kérdéseket vetett fel a Tesla hosszú távú következményeivel kapcsolatban, különösen, mivel cégnek a kínai EV-gyártók növekvő versenyével és a vállalat Pekinghez fűződő kapcsolatainak elmélyülése miatt aggódó amerikai döntéshozók vizsgálatával kellett szembenéznie. A Tesla és Kína kapcsolata nem csak a kedvező üzleti feltételekről szólt. A vállalat jelentős politikai változásokból profitált, amelyeket lobbitevékenysége befolyásolt, és amelyek aztán persze jelentős nyereséget hoztak. Ráadásul a Tesla a hosszú munkaidőt és a magas termelékenységet hangsúlyozó kínai munkaügyi gyakorlatok elfogadása éles ellentétben állt az Egyesült Államokban folytatott tevékenységével, ahol a munkavédelem kérdésköre jóval kiemeltebb.
Az autógyár kínai terjeszkedésének története a globalizáció, az innováció és a geopolitikai feszültségek szélesebb témáit is érinti. A Tesla a kínai piacon való eligazodásával nem csak az ország autóipari nagyhatalommá válási törekvéseihez járult hozzá, hanem még a kínai EV-gyártók körében is innovációs hullámot indított el. Az olyan vállalatok, mint a BYD és a SAIC megjelenése, amelyek mostanában a nemzetközi piacokon is teret hódítanak, rávilágít a Tesla befolyásának kétélűségére: miközben Kínán belül növekedést és versenyt ösztönzött, új kihívások elé állította nem csak a Teslát, de más globális autógyártókat is.
Az érdekek, előnyök és kihívások hálójában a Tesla kínai története jól szemlélteti a globális vállalatok és az országok közötti bonyolult diplomáciai kapcsolatokat. Miközben a vállalat továbbra is egyensúlyban tartja ambícióit a nemzetközi politika és verseny realitásaival, a kínai kaland tanulságai valószínűleg meghatározzák majd stratégiáit és szerencséjét az elkövetkező években.