A nagyméretű mesterséges intelligenciamodellek képzése és működtetése hatalmas számítási teljesítményt igényel, és a szerverek túlmelegedésétől való megóvásához pedig hatalmas mennyiségű víz szükséges. Az olyan technológiai óriások, mint a Google, a Microsoft és az Amazon világszerte adatközpontokat építenek vagy bővítenek, gyakran vízhiányos régiókban. Az eredmény? A mesterséges intelligenciához nemcsak óriási energiaallományra van szükség, hanem emellett egy meglepően vízigényes iparágról is beszélhetünk. A Riverside-i Kaliforniai Egyetem kutatóinak 2023-as tanulmánya szerint a GPT-3, egyetlen nagy nyelvi modell képzése 700 000 liter tiszta édesvizet fogyasztott, ami például elég egy atomreaktor több órás hűtéséhez. Tegyük hozzá, hogy ez a szám nem tartalmazza a modell üzemeltetésének folyamatos költségeit, ha azt egyszer már bevetették. A Microsoft például arról számolt be, hogy globális vízfelhasználása 2022-ben 34%-kal ugrott meg, ami nagyrészt a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ambícióinak köszönhető. A Google is 20%-kal növelte vízfogyasztását ugyanebben az időszakban. Bár mindkét vállalat azt állítja, hogy vízgazdálkodási programokba fektet be, és „vízpozitív” célokat követ, az adatok jelentősen más képet festenek: A mesterséges intelligencia felgyorsítja a folyókból, tavakból és önkormányzati forrásokból táplálkozó hűtőinfrastruktúra iránti igényt. A probléma különösen akut az olyan helyeken, mint Arizona, ahol a Microsoft nagy adatközpontokat épített a történelmi szárazság közepette. A helyiek és a környezetvédők aggodalmukat fejezik ki az átláthatósággal, az elszámoltathatósággal és a hosszú távú fenntarthatósággal kapcsolatban.
Az energiafogyasztással ellentétben, amely az éghajlat-tudatos innováció központi témájává vált, a mesterséges intelligenciában a vízfelhasználásról viszonylag kevéssé számoltak be. Nincsenek szabványosított közzétételi szabályok, és csak kevés fogyasztó van tisztában egyetlen mesterséges intelligencia-lekérdezés környezeti lábnyomával, amely egyes esetekben több tucatszorosa lehet egy Google-keresésnek, és mivel a befektetők egyre inkább az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) mutatókra összpontosítanak, ez a rejtett költség hamarosan közelebbi vizsgálat alá kerülhet. Ezt követheti a szabályozás, különösen Európában, ahol a vízhasználatot szigorúbban ellenőrzik, és a vállalatoknak szigorúbb környezetvédelmi megfelelési követelményekkel kell szembenézniük.
A mesterséges intelligencia uralmáért folytatott verseny egyre élesedik, de gondos erőforrás-tervezés nélkül bizony csak egy felperzselt földet hagy maga után. A digitális gazdaságban sokáig figyelmen kívül hagyott víz lehet a következő csatatér a technológia könyörtelen méretnövelő törekvésében.