A választás napja az Egyesült Államokban több mint politikai mérföldkő; gazdasági szempontból is óriási a hatása. A 2020-as elnökválasztás, amelyet a COVID-járvány idején tartottak, csak még inkább felerősítette ezeket a hatásokat a soha nem látott választási részvétellel, a rekordméretű kampánykiadásokkal és a kiskereskedelem, a vendéglátás és a közlekedés egyedi működési kiigazításaival. A választások napjának gazdasági hatását elemezve bepillantást nyerhetünk abba, hogy ez a demokratikus főesemény hogyan hatja át a különböző ágazatokat.
A 2020-as választás az elmúlt több mint egy évszázad legmagasabb választási részvételét jelentette, az amerikai népszámlálási hivatal szerint a szavazásra jogosult amerikaiak közel 67%-a adta le szavazatát, ez pedig hozzájárult magának a választás napjának fokozott fogyasztói aktivitásához, amelyet a polgári hangulat és a nem hivatalos „választás napi gazdaság” miatt gyakran már-már nemzeti ünnephez hasonlítanak. A vállalkozások, különösen az élelmiszer- és italgyártás területén, megugrott a forgalom, mivel a kampányok és a pártok olyan ösztönzőket kínáltak a választóknak, mint az ingyenes kávé vagy éppen a kedvezményes étkezés. Emellett a levélben történő szavazás megugrása a szállítási ágazat fellendüléséhez vezetett, mivel az amerikai posta és a magánfuvarozók több millió szavazólapot dolgoztak fel.
A kiadásokat tekintve szintén a 2020-as választás volt a legdrágább az amerikai történelemben. Az OpenSecrets.org becslése szerint a teljes költés mintegy 14 milliárd dollárt tett ki, ami éppen a 2016-os összeg duplája volt. A helyi gazdaságokban is éreztették hatásukat, különösen azokban az államokban, ahol a legélesebb volt a verseny. A kampányok elárasztották a médiacsatornákat hirdetésekkel, amiből a helyi műsorszolgáltatók profitáltak, a reklámügynökségek, a közvélemény-kutató cégek és a biztonsági cégek pedig szintén profitáltak, csakúgy, mint a célzott online hirdetéseket befogadó digitális platformok.
A kiskereskedelem azonban megszorult a vitatott és polarizált politikai légkör miatt. A választásokat követő polgári zavargások miatti aggodalmak miatt sok üzlet, különösen a nagyvárosokban, bedeszkázta a boltokat és csökkentette a nyitvatartási időt, számítva az esetleges zavarokra. Néhányan a választások napján is elvesztették a forgalmukat, de az online kiskereskedelemben dolgozók például megnövekedett aktivitást tapasztaltak, mivel az emberek inkább otthon maradtak és vásároltak. A nagyobb kiskereskedők, köztük a Walmart ideiglenesen kivonták a boltok polcairól a lőfegyvereket és lőszereket, rámutatva a fogyasztási cikkeket és a kiskereskedelmi területeket érintő egyedi kockázatokra a politikailag feszült időkben. Ezeken az ágazatokon túl négy évvel ezelőtt a járvány még tovább fokozta a választások gazdasági hatását, mivel a szavazóhelyiségekben megnőtt a védőfelszerelések és kézfertőtlenítők iránti kereslet. Az államok milliókat költöttek arra, hogy a választók biztonságosan szavazhassanak, és ezt a költséget az önkormányzatoknak kellett viselniük.
A választások napjának gazdasági hatása az Egyesült Államokban széles körű és sokrétű. A 2020-as választások a reklámokra fordított kiadási hullámoktól kezdve a szavazóhelyiségek védelmi intézkedéseiig mind a hagyományos, mind a digitális gazdaságot befolyásolták. Bár a választásokra csak négyévente egyszer kerül sor, a pénzügyi kihatások továbbra is aláhúzzák ennek az egyedülálló napnak a fontosságát.