A Világbank nemrég tette közzé az árupiaci kilátásokról szóló jelentését, amelyben részletezi, hogy a világméretű események milyen hatással lesznek számos iparágra az elkövetkező hónapokban és években. Az áremelkedések fő mozgatórugója a világjárvány volt, de ez mára áttevődött az ukrajnai orosz invázióra. A háború hatása elsősorban két árucikkre lesz hatással: az energiára és a búzára.
Energia
Az energiaárak 2022-ben várhatóan több mint 50 %-kal emelkednek, majd 2023-ban és 2024-ben enyhülnek. A nem energiaárak, beleértve a mezőgazdasági termékeket és a fémeket, az előrejelzések szerint 2022-ben közel 20 %-kal emelkednek, de a következő években szintén mérséklődnek. Mindazonáltal a nyersanyagárak várhatóan jóval a legutóbbi ötéves átlag felett maradnak. Egy elhúzódó háború vagy az Oroszországgal szembeni további szankciók esetén az árak a jelenleg előre jelzettnél is magasabbak és változékonyabbak lehetnek.
A háborúval kapcsolatos kereskedelmi és termelési zavarok miatt a Brent (nyersolaj ára) 2022-ben várhatóan átlagosan 100 dollár lesz hordónként, ami 2013 óta a legmagasabb, és 2021-hez képest több mint 40 %-os emelkedést jelent. Az árak 2023-ban várhatóan 92 dollárra mérséklődnek, azonban ez is jóval magasabb az ötéves átlagnál, ami 60 dollár volt hordónként. Az európai földgázárak 2022-ben várhatóan kétszer olyan magasak lesznek, mint 2021-ben, míg a szén ára előreláthatóan 80 %-kal növekszik, ami mindkét esetben minden idők legmagasabb szintjét jelenti.
„Az ukrajnai háború miatt az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb kínálati sokkját élik át az árupiacok” – mondta Ayhan Kose, a Világbank Prospects Group igazgatója, a kilátásokról szóló jelentést készítője. „Az élelmiszer- és energiaárak ebből eredő emelkedése jelentős emberi és gazdasági károkat okoz, és valószínűleg megállítja az előrehaladást a szegénység csökkentésében. A magasabb nyersanyagárak világszerte súlyosbítják a már amúgy is magas inflációs nyomást.”
Búza
A Világbank árupiaci kilátásai arra is figyelmeztettek, hogy számos élelmiszer ára meredeken emelkedni fog. Az ENSZ élelmiszerár-indexe már most a legmagasabb árszintet mutatja a 60 évre visszatekintő statisztikákat nézve. Az előrejelzések szerint a búza ára 42,7%-kal emelkedik, és ez dollárban kifejezve új rekordot jelent. További figyelmet érdemel az árpa 33,3%-os, a szójabab 20%-os, az étolajok 29,8%-os, és a csirke 41,8%-os drágulása. Ezek a növekedések azt tükrözik, hogy az Ukrajnából és Oroszországból származó export drasztikusan visszaesett. A háború előtt a két országból származó globális búzaexport 28,9% volt a JP Morgan szerint, míg ez a napraforgó esetében 60% az S&P Global adatai alapján, és tudnivaló, hogy a búza, illetve a napraforgó kulcsfontosságú összetevő az élelmiszeripar számára.
A búza ára az előrejelzések szerint több mint 40 %-kal emelkedik, és nominálisan az idén minden idők legmagasabb szintjét éri el. Ez nagy nyomást gyakorol majd azokra a fejlődő gazdaságokra, amelyek az orosz és ukrán búzaimportra támaszkodnak. A fémárak az előrejelzések szerint 2022-ben 16 %-kal nőnek, majd 2023-ban kissé enyhülnek, de továbbra is magas szinten maradnak.
„Az árupiacok óriási nyomás alatt állnak, egyes nyersanyagárak nominális értéken minden idők legmagasabb értékét érik el” – mondta John Baffes, a Világbank Prospects Group vezető közgazdásza. „Ennek tartós kihatásai lesznek. A ráfordítási költségek növekedése – ami többek között az energia és a műtrágya árának hirtelen emelkedése miatt történik – az élelmiszertermelés csökkenéséhez vezethet, különösen a fejlődő gazdaságokban. Az alacsony ráfordítás az élelmiszertermelésre és a minőségre lesz kihatással, ami az élelmiszer-ellátásra, a vidéki jövedelmekre és a szegények megélhetésére is befolyásoló tényező.”
Lakhatás
Az áremelkedések nem csak az alapanyagokat érintik. A 2022 első negyedévére vonatkozó adatok még nem láttak napvilágot, de 2021 negyedik negyedévében a lakásárindex által mért lakásárak az euróövezetben 9,4%-kal, az EU-ban pedig 10,0%-kal emelkedtek az előző év azonos negyedévéhez képest. Ez a legmagasabb éves növekedés az euróövezetben 2005 óta, amikor is az erre vonatkozó adatok gyűjtése megkezdődött, az EU-ban pedig 2006 negyedik negyedévétől. 2021 harmadik negyedévében a lakásárak 8,8%-kal, illetve 9,3%-kal emelkedtek az euróövezetben és az EU-ban. Ezek az adatok az Európai Unió statisztikai hivatalától, az Eurostattól származnak. 2021 harmadik negyedévéhez képest a negyedik negyedévében az euróövezetben 1,9%-kal, az EU-ban pedig 2,1%-kal emelkedtek a lakásárak.
Azon tagállamok közül, amelyekről rendelkezésre állnak adatok, tizenötben a lakásárak éves szinten 10%-ot meghaladó növekedést mutattak 2021 negyedik negyedévében. Az árak csak Cipruson csökkentek (-5,3%). A legnagyobb növekedést Csehországban (+25,8%), Észtországban (+20,4%) és Litvániában (+19,8%) regisztrálták. Az előző negyedévhez képest csökkenést csak Dániában (-4,3%) és Cipruson (-3,1%) jegyeztek, míg Finnországban stagnáltak az árak. A legnagyobb növekedést Észtországban (+6,6%), Csehországban (+5,7%) és Litvániában (+4,7%) regisztrálták.