Mintha az ukrajnai háború nem lenne elég, az ENSZ egy drámai jelentést tett közzé az éghajlatváltozásról, és annak következményeiről. A jelentés kiemelt megállapításai közt szerepel, hogy a globális felmelegedés „veszélyt jelent az emberi jólétre és a bolygó egészségére”. A jelentés szerint az egész világon meg kell kezdenie a szén-dioxid kibocsátás jelentős csökkentését, amire már csak „egy gyorsan szűkülő ablakban” van lehetőség. Ha nem cselekszünk azonnal, akkor az kihat az árakra, jólétünkre, az egészségünkre, az életminőségünkre, ami óriási hatással lesz az üzleti világra és az emberek mindennapi életére.
Először is, a globális felmelegedés drága lesz. Még egy optimista felmelegedési forgatókönyv esetén is legalább 20 százalékkal nő az évszázadonként egyszer bekövetkező nagy áradásoknak kitett lakosság száma, ami nyilvánvalóan kihat az alapvető stabilitásra, de még az építkezésekre és a biztosításokra is. Ráadásul az ellátási láncokat fenyegető veszélyek – amelyekkel a világjárvány idején szembesültünk – elhalványulnak a jövő ilyen típusú gondjaihoz képest. A világ halászata és gabonatermelő helyei területileg el fognak mozdulni, hogy alkalmazkodjanak a változó hőmérséklethez. És még ha az emberiség 1,5 Celsius-fokon is tudja tartani a felmelegedést – ami jelentősen agresszívabb globális klímapolitikát igényelne -, a terméskiesés esélye a világ nagy részén egyidejűleg jelentkezne.
A jelentésben szerepel még, hogy a felmelegedés miatt a világ betegebb lesz. „Az éghajlatváltozás világszerte kedvezőtlenül hat az emberek fizikai egészségére, és a vizsgált régiókban élők mentális egészségére is” – zárul a jelentés. Az emelkedő hőmérséklettel együtt jár a melegebb régiókban jól fejlődő betegségek, például a dengue-láz nagyobb kockázata. A dengue és más, szúnyogok által terjesztett vírusos megbetegedések az Antarktisz és Ausztrália kivételével minden kontinensen növekedni fognak. Az állatokról az emberre is átterjedő vírusok által okozott betegségek – mint a SARS-t vagy a COVID-19 – új területeken fognak felbukkanni. A hőmérséklet emelkedésével együtt járó mérgező algavirágzások számos régióban növelni fogják a vízben terjedő betegségek kockázatát. És ahogy a világ egyes részei porosabbá és füstösebbé válnak, a szív- és tüdőmegbetegedések száma is ezzel egyenes arányban fog növekedni.
A jelentés kiemelten foglalkozik azzal is, hogy nagyon sok mindent nem tudunk. Amikor megváltoztatjuk a természeti világ alapvető aspektusait, egyszerűen nem vagyunk képesek megjósolni, hogy ezek a változások milyen károkat fognak okozni. Ahogy a bolygó melegszik, a természeti világ is romlani fog. Ez nem új gondolat, és a jelentés is felhívja rá a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás természetre gyakorolt hatása az egyik legnehezebben visszafordítható folyamat. A jelenleg elérhető legreménykeltőbb klímaváltozási forgatókönyv szerint a bolygó az évszázad közepére több mint 1,5 Celsius-fokkal, azaz 2,7 Fahrenheit-fokkal melegszik az iparosodás előtti hőmérséklet fölé, de aztán az emberiségnek sikerül gátat vetni ennek az emelkedésnek, és az átlaghőmérséklet csökkenni kezd. De még ebben az esetben is örökre elvesznek az alpesi gleccserek, valamint az olvadékvizükből táplálkozó hegyi patakok és folyók. Az tüzek által felemésztett erdők pedig nem feltétlenül fognak ugyanúgy visszanőni, mint korábban.
Ha a világ országai és a vállalatok, gyárak, üzemek nem kezdik el korlátozni a szén-dioxid kibocsátásukat, akkor a globális felmelegedés meghaladhatja az emberiség alkalmazkodási képességét. Akár tetszik, akár nem, az üzleti világnak komoly felelőssége van ezen a területen. Felelősséggel tartozunk azért, hogy utat mutassunk, hiszen minden egyes döntésünk hatással lesz az elkövetkezendő generációkra.