Az invázió utáni Davos
A Világgazdasági Fórum egy nonprofit, nem kormányzati nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Svájcban van. Az alapítvány (amelyet főként 1000 tagvállalata – jellemzően ötmilliárd dollárnál nagyobb forgalmú cégek -, valamint állami támogatásokból finanszíroz) azért jött létre, hogy „a világ állapotát a befolyásos vezetők (üzleti, politikai, tudományos, társadalmi) globális, regionális és iparági vitáin keresztül javítsa”. A svájci hegyvidéki üdülővárosban, Davosban évente megrendezett találkozón mindig a világ legjelentősebb hatalomgyakorlói vesznek részt. A találkozón mintegy 3000 fizető tag és kiválasztott résztvevők – befektetők, üzleti vezetők, politikai vezetők, közgazdászok, hírességek és újságírók – vesznek részt, akik az öt nap alatt 500 ülésen keresztül vitatják meg a globális kérdéseket.
Idén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította az üzleti világot, hogy szakítsa meg kapcsolatait Oroszországgal. „Szükséges precedenst teremteni, hogy az önök márkáit ne hozzák összefüggésbe háborús bűnökkel” – mondta Zelenszkij. Nem sokkal később a Starbucks megerősítette, hogy örökre kivonul Oroszországból. Zelenszkij a továbbiakban elmondta, hogy az ukrán tisztviselők Davosban vannak, és „mindannyiukat tájékoztatni tudják az üzleti kilátásokról”. Vannak jelei annak, hogy Oroszország egyre jobban elszigetelődik a Nyugattól. Míg az ukrán képviselők Davosban voltak, idén egyetlen orosz tisztségviselőt sem hívtak meg a rendezvényre. És amit egykor Oroszország Házának neveztek, ahol a vendégeket hűtött vodkával és kaviárral kínálták, miközben az üzletről beszélgettek, azt egy gazdag ukrán üzletember „Orosz háborús bűnösök háza” nevű helyiséggé alakította át. A legfontosabb tanulság: Oroszországot most a világ legerősebb gazdaságaitól szigetelik el.
A legszerencsétlenebb generáció
Sok kínai fiatal úgy véli, hogy ők a modern kínai történelem legszerencsétlenebb generációja. Ez azért van, mert Peking továbbra is folytatja a hírhedten szigorú Zéró COVID politikáját. A kormány szélsőséges politikája miatt nehéz munkát találni, és ráadásul a gyakori COVID-tesztek nehezítik a mindennapi életüket. A zárlatok miatt milliók nem tudnak dolgozni, és emiatt a külföldi vállalatok egyre kevésbé hajlandóak továbbra is befektetni az országban. És akkor jön a paradoxon: a kormány egyre jobban korlátozza az egyéni szabadságot, miközben arra ösztönzi az embereket, hogy házasodjanak meg és vállaljanak több gyermeket. A korlátozások miatt azonban a fiatal kínaiak nem tudják elképzelni, hogy hosszabb ideig Kínában éljenek, nemhogy még gyermeket is vállaljanak. Végül is hogyan védjék meg a gyermekeiket, amikor a járványellenes fanatikusok betörnek a házakba, hogy fertőtlenítőszert permetezzenek, megöljék a háziállatokat és megkövetelik a lakóktól, hogy a kulcsokat a lakásuk ajtajának zárjában hagyják?
Mivel Peking abszurd módon ragaszkodik a Zéró COVID politikához – amely egyre nevetségesebbnek tűnik főleg annak tükrében, hogy a világ többi része visszatér a normális kerékvágásba -, a szakértők arra számítanak, hogy az országot „agyelszívás” fogja sújtani. Akiknek módjuk és lehetőségük van rá, hogy elhagyják az országot, meg is fogják tenni. Ez megdöbbentő, hiszen ezek a fiatalok úgy nőttek fel, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdasága. Az elmúlt két évben azonban egyre világosabbá vált, hogy a kormány nem tudja betartani az ígéreteit, és az állam más elvárásokat támaszt az életükkel szemben. Egy több mint 20 000 ember, elsősorban 18 és 31 év közötti nők körében végzett új felmérés szerint kétharmaduk nem akar gyermeket vállalni. Ennek oka nagyrészt abban keresendő, hogy úgy érzik, nem lesznek meg az eszközeik a felnevelésükhöz. Kínában idén rekordszámú, 10 millió ember végez a főiskolákon, azonban sok vállalkozás nemhogy felvesz, hanem elbocsátja a dolgozókat vagy befagyasztja a létszámot, hogy túlélje a zárlatokat és a szabályozási szigorításokat. Minden jel arra mutat, hogy Kína egy közelgő gazdasági katasztrófa előtt áll.