Free Porn
xbporn
https://www.bangspankxxx.com
voguerre
southampton escorts
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Infláció és a közvélemény megítélése

A G7-országokban az árak éves szinten több mint 9%-kal emelkednek, és bár a fizetések sok gazdaságban nőttek, egyszerűen nem tudnak lépést tartani az emelkedő árakkal. A 9%-os érték a legmagasabb inflációnövekedési ütem az 1980-as évek óta. Ami még ennél is aggasztóbb, hogy a lakosság is kezd magas inflációra számítani, ami azt jelenti, hogy a vállalatok nem bízhatnak az eddig megszokott hosszú távú kiadási szokásokban. Ha mindez párosul a Federal Reserve azon döntésével, hogy 0,75%-kal emeli a kamatlábakat, akkor ez a piacok zuhanását okozhatja. Az ilyen lépések azonban kulcsfontosságúak, ha a központi bankok meg akarják győzni az embereket arról, hogy ellenőrzésük alá vonják az inflációt, ami előreláthatólag nehéz feladatnak tűnik.

Nagy várakozások

Sok szakértő és a pénzügyi piacok hivatásos elemzői úgy vélik, hogy az infláció a Fed 2%-os céljának közelében marad. Az amerikai fogyasztók azonban egyre inkább nem hisznek ebben, és ehelyett arra számítanak, hogy az elkövetkező tizenkét hónapban az árak több mint 5%-kal fognak megugrani. Míg 2021 májusában még a fejlett országokban is úgy gondolták, hogy a következő egy évben 2,3%-os lesz az infláció, ma már 4,2%-ra számítanak! Sok cég még ennél is magasabb számokat vár. A központi bankok is csak tapogatóznak, hiszen meg kell győzniük az embereket arról, hogy az infláció lassulni fog, azonban a probléma az, hogy nagyjából csak a befektetők és a pénzügyi újságírók hallgatnak rájuk. 2010-ben az Olasz Nemzeti Bank kutatói megkérdezték az embereket, hogy mennyit tudnak az inflációról. A válaszok alapján a megkérdezettek fele elég rosszul értelmezte a dolgot. Hasonlóképpen Japánban, ahol hosszú távú, erőteljes monetáris lazítást hajtottak végre az infláció fokozása érdekében, csakhogy a megkérdezettek 40%-ának fogalma sem volt arról, hogy a terv egyáltalán létezik.

Ördögi körforgás

A makrogazdasági kérdésekkel szembeni közömbösség egészen a közelmúltig nem sokat számított. De mint sok minden, a világjárvány is paradigmaváltást eredményezett. Az inflációval kapcsolatos fogyasztói várakozások hatalmas növekedése a bérek és az árak részévé válhatnak, ami minden bizonnyal még tovább gerjeszti a folyamatot. Ráadásul az eddig alkalmazott taktikák – például a kamatemelések – nem biztos, hogy meghozzák a kívánt hatást. A szakértők szerint azonban lehetnek kiutak. Az egyik lehetőség, hogy követik India példáját, és meglepetésszerű bejelentéseket tesznek a monetáris politikáról, ahogyan az történt májusban, amikor is az ország központi bankja kamatot emelt. Egy másik lehetőség, hogy olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek visszhangot keltenek a közvéleményben. Az Európai Központi Bank 2012-ben azt ígérte, hogy „bármit elkövet” az euró megmentése érdekében. Azonban ahelyett, hogy az euró megmentésének mechanizmusára összpontosítottak volna (amely a kötvényvásárlásokon keresztül történt), a lakosság körében a „mentsük meg az eurót” kifejezés volt az, ami visszhangra talált. Egyre világosabbá válik, hogy szükségünk van arra, hogy a dolgokat néha elhallgassák előlünk.