A spekulatív buborékok veszélyeiről a történelem során levont tanulságok alapján azt hihetnénk, hogy ezek a buborékok az idők során ritkábbá váltak. Azonban ennek éppen az ellenkezője igaz: egyre gyakrabban és egyre mélyebb, szélesebb körű gazdasági hatásokkal járó spekulatív buborékokat látunk.
Az egyik ilyet ami „dotcom buborék” néven híresült el több olyan tényező jellemezte, amely hozzájárult a technológiai részvények fellendüléséhez. Ezek a tényezők a következők:
- Az internet gyors növekedése: Az internet növekedése volt a dotcom buborék hajtóereje. Az internet széles körű elterjedése és az e-kereskedelem növekedése új lehetőségeket teremtett a technológiai vállalatok számára, és felerősítette a technológiai részvények iránti keresletet.
- Könnyű hitel: Az alacsony kamatlábak és a könnyű hitelfeltételek megkönnyítették a vállalatok számára a tőkebevonást, a magánszemélyek számára pedig a részvényekbe való befektetést. Ez hozzájárult a technológiai részvények fellendüléséhez és táplálta a spekulációt.
- Gazdasági bővülés: Az 1990-es évek vége a gazdasági bővülés és növekedés időszaka volt, alacsony munkanélküliséggel és növekvő jóléttel. Ez pozitív jövőképet teremtett és növelte a befektetők bizalmát, ami hozzájárult a dotcom buborék növekedéséhez.
- Az új technológiák körüli hype: Az internet növekedése és az új technológiák, például a személyi számítógép és a világháló bevezetése nagy izgalmat és hype-ot keltett. Ez táplálta a spekulációt és ahhoz a hithez vezetett, hogy a technológiai részvények értéke tovább fog nőni.
Ezek a tényezők együttesen spekulatív buborékot hoztak létre a technológiai szektorban, és a technológiai vállalatok értékelése rendkívül magas szintre emelkedett.
Fallout
A dotcom buborék gazdasági következményei jelentősek voltak, és számos kulcsfontosságú hatással jártak:
- A technológiai részvények árfolyamának csökkenése: A buborék kipukkanásakor számos technológiai vállalat nem tudta teljesíteni pénzügyi előrejelzéseit és csődbe ment, ami a technológiai részvények árfolyamának széles körű csökkenéséhez vezetett. Ez természetesen az ebbe a területbe befektetőkre nézve is rossz eredménnyel járt, akik közül sokan jelentős veszteségeket szenvedtek el.
- A fogyasztói és üzleti kiadások csökkenése: A technológiai részvények árfolyamcsökkenése és az azt követő recesszió a fogyasztói és üzleti kiadások csökkenéséhez vezetett, mivel az emberek óvatosabban bántak a pénzükkel. Ez negatívan hatott a gazdaság egészére, és hozzájárult a gazdasági növekedés lassulásához.
- A munkanélküliség növekedése: A technológiai részvényárfolyamok csökkenése és az azt követő recesszió a munkanélküliség növekedéséhez vezetett, mivel a technológiai ágazatban sok munkavállaló elvesztette állását. Ez a munkaerőpiacot sem befolyásolta pozitívan, és hozzájárult a gazdasági növekedés lassulásához.
- Negatív hatás a tőzsdére: A dotcom buborék következményei a részvénypiacon is jelentkeztek, mivel a technológiai súlyú NASDAQ Composite Index több mint 80%-kal csökkent a 2000. márciusi csúcspontjától a 2002. októberi mélypontjáig. Ez persze a befektetők borúlátásával járt, és hozzájárult a részvénypiacba vetett bizalom elvesztéséhez.
- Lassulás a technológiai szektorban: A dotcom buborék negatív hatással volt a technológiai szektorra, számos vállalat csődbe ment, és a technológiai innováció lelassult. Ez a gazdaság egészére tekintve sem maradt következmények nélkül, és hozzájárult a gazdasági növekedés lassulásához.
Bár durva volt, de a dotcom buborék okozta gazdasági károk elhalványultak a nagy recesszióhoz képest, amely csak néhány évvel később köszöntött a világra.