A folyamatosan változó gazdasági környezetben az amerikai kiskereskedők évek óta egzisztenciális válsággal küzdenek, ami nagyrészt az e-kereskedelem egyre növekvő erejének köszönhető. Most azonban egy új kihívás jelent meg, amely jelentős fenyegetést jelent a hazai kiskereskedőkre nézve.
Ez a fenyegetés a „de minimis” néven ismert évszázados kereskedelmi szabályból ered, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy 800 dollárnál kisebb értékű csomagokat szállítsanak az Egyesült Államokba anélkül, hogy megfizetnék a hatóságok által kiszabott szokásos vámokat és díjakat. Ez a rendelkezés aránytalanul előnyös az e-kereskedelemben érdekelt óriások számára, amelyek közül soknak a székhelye Kínában van, és aggodalmat keltett a kiskereskedők és a politikai döntéshozók körében egyaránt.
Naponta közel hárommillió „de minimis” szállítmány érkezik az Egyesült Államokba, amelyeknek körülbelül a fele textil és ruházati termék. A tendencia kritikusai szerint ez a fajta politika hátrányos helyzetbe hozza az amerikai vállalatokat. Az olyan kínai alapítású cégek, mint a Shein és a Temu, közvetlenül a tengerentúli raktáraikból szállíthatnak árut a vásárlók otthonába, gyakran a 800 dolláros küszöb alatt maradva. Ezzel szemben a külföldön gyártott, majd az amerikai kiskereskedőkhöz ömlesztve szállított termékek – amelyeket helyben tárolnak, mielőtt eljutnának a fogyasztókhoz – természetszerűleg nagyobb valószínűséggel érik el a 800 dolláros küszöböt. Ez az eltérés pedig azt eredményezi, hogy a „de minimis” szabály ellenőrizetlen csatornát teremt a potenciálisan kényszermunkával előállított áruknak az Egyesült Államokba való vámmentes bejutásához.
Júniusban a Kínai Kommunista Párt képviselőházi bizottsága olyan jelentést tett közzé, amelyből az derült ki, hogy nagy valószínűséggel a „de minimis” rendelkezés alapján az országba érkező csomagok több mint 30%-a mögött a Temu és a Shein áll. Az amerikai kiskereskedők az alkalmazott szabály módosítását követelik, attól tartva, hogy ha az változatlanul marad, a vállalatok a raktáraikat és a munkahelyeiket is az országon kívülre költöztethetik. A Shein és a Temu is jelezte, hogy kész együttműködni a törvényhozókkal a rendelkezés reformja érdekében, hangsúlyozva, hogy növekedésük nem a „de minimis” szabályon múlik.
Néhány amerikai kiskereskedő számára ez a hatályban lévő szabályzó jelentős szerepet játszott pénzügyi nehézségeik kialakulásában. Jim Marcum, a David’s Bridal vezérigazgatója kijelentette, hogy ez a politika hozzájárult ahhoz, hogy a vállalata öt éven belül másodszor is csődöt jelentett, mivel 2022-ben mintegy 20 millió dollárnyi díjat fizettek az amerikai vámhatóságnak, míg a közvetlenül a fogyasztóknak szállító kínai versenytársaiknak egy centet sem kellett.
A probléma megoldása érdekében a 20 amerikai kiskereskedőből álló Ship Safe Coalition javaslatot terjesztett elő, ami a „de minimis” szabály alkalmazásának kiterjesztését tartalmazza a külkereskedelmi övezetekben található amerikai elosztóközpontokra. Ezek a zónák lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy a vámdíj megfizetését addig halasszák, amíg a termékeket el nem szállítják a vásárlóknak, ami segít a pénzforgalom kezelésében. A tengerentúli raktárakból szállított árukkal ellentétben a külkereskedelmi övezetekből származó árucikk nem mentesülnek a vámok alól akkor sem, ha az értékük nem éri el a 800 dollárt.