A Szovjetunió összeomlását követően a globalizáció a gazdasági növekedés, illetve fejlődés uralkodó paradigmájává vált, és optimizmusra adott okot. A piacok összekapcsolódása és a kereskedelem liberalizációja jólétet és fejlődést ígért. A globalizáció kritikus értékelése azonban az előnyök és hátrányok összetett valóságát tárja fel. Ez a cikk a globalizáció kettős természetét, Kína felemelkedését, és a fejlődő országok előtt álló kihívásokat vizsgálja a világjárvány és a geopolitikai konfliktusok közepette.
A globalizáció kettős természete
A globalizáció tagadhatatlan előnyökkel járt, mivel megkönnyítette az áruk, a szolgáltatások, illetve a tőke áramlását, ami a termelékenység növekedéséhez, innovációhoz, és az új piacokhoz való hozzáféréshez vezetett. A világ számos részén csökkent a szegénységi ráta, a technológiai fejlődés pedig átalakította az iparágakat és a társadalmakat. A globalizáció azonban az országokon belüli és közötti egyenlőtlenségeket is elmélyítette. A gazdagság és a hatalom kevesek kezében történő koncentrációja – ami a többség számára stagnáló bérekkel párosul – aggodalomra ad okot a társadalmi kohézió, illetve a társadalmi befogadás tekintetében.
Kína felemelkedése és a gazdasági rendszer korlátai
Kína gazdasági felemelkedése a globalizált világban figyelemre méltó volt. Gyors iparosodása, exportorientált növekedése és a globális ellátási láncokba való integrálódása elősegítette, hogy a keleti nagyhatalom globális gazdasági erőművé váljon. Ez a sikertörténet azonban rávilágított a gazdasági rendszer korlátaira is. Kína központilag irányított modellje, amelyet állami tulajdonú vállalatok, támogatások és a korlátozott piacra jutás jellemez, megkérdőjelezte a szabad kereskedelem és a tisztességes verseny alapelveit. Ez a globális kereskedelmet és befektetéseket szabályozó rendeletek átértékelésére szólított fel.
A fejlődő országok és a járvány, illetve az ukrajnai konfliktus kihívásai
A fejlődő országok – különösen azok, amelyek a globális ellátási láncoktól és a nemzetközi kereskedelemtől függenek – jelentős kihívásokkal szembesültek a COVID-19 világjárvány és az olyan geopolitikai konfliktusok közepette, mint az ukrán válság. A kereskedelem és az ellátási láncok megszakadása gazdasági károkat okozott emelkedő árakkal, munkahelyek megszűnésével, illetve megnövekedett adósságterhekkel. Ezek az országok sebezhetővé váltak, ami rávilágított arra, hogy támogatásra és célzott beavatkozásokra van szükség az ellenálló képességük és a fenntartható fejlődésük biztosítása érdekében.
A globalizáció hatásának és prioritásainak újragondolása
Ahogy a globalizáció ígéretei és buktatói egyre nyilvánvalóbbá válnak, döntő fontosságú, hogy újraértékeljük ennek hatásait és prioritásait. Miközben elismerjük az összekapcsolódás tagadhatatlan előnyeit, különös figyelmet kell fordítani a kialakult, egyre mélyülő egyenlőtlenségek és sebezhetőségek kezelésére. Kína felemelkedése és a fejlődő országok előtt álló kihívások a gazdasági rendszer átgondolt vizsgálatát és a befogadó, fenntartható fejlődés iránti megújult elkötelezettséget igénylik. A globalizáció kritikus értékelésével egy igazságosabb és ellenállóbb globális rendszerre törekedhetünk.