Az NBA lassan, de megfontoltan halad az európai vizekre, és egy 16 csapatos ligát tervez, amelynek célja a kontinens kosárlabdájának teljes átformálása. Az elképzelés ambiciózus, de a hangnem megfontolt. Úgy tűnik, hogy az NBA nem inváziót indít, hanem egyelőre inkább tanulmányozza a terepet, és kitalálja, hogyan léphet be anélkül, hogy megbontaná az alapokat.
A terv tizenkét állandó franchise-t és négy rotációs helyet tartalmaz, amelyek a teljesítményt jutalmazzák. Ez egy olyan modell, amelynek célja, hogy mindkét világban megállja a helyét: egy stabil üzleti ajánlat, amely még mindig teret enged a sportbeli érdemeknek. A koncepció éppúgy kölcsönöz az európai futballból, mint az amerikai ligastruktúrákból, és inkább hibrid megközelítésre utal, mint erőltetett átültetésre.
Nem ez az első alkalom, hogy az NBA átnéz Európába. Ami most másnak tűnik, az az elkötelezettség mélysége. Úgy tűnik, hogy a liga nem csak bemutató mérkőzésekre vagy tehetségkutatásra korlátozódik, hanem arra készül, hogy Európát nem csupán egyfajta betápláló rendszerként kezelje. Szó van partnerségekről, közös infrastruktúráról, és végül teljes értékű versenyekről, amelyek számítanak. Ez az elképzelés azonban bonyolult terepbe ütközik: az Euroliga, amely még mindig az európai klubkosárlabda koronaékszere, nem valószínű, hogy tárt karokkal fogadna egy új versenytársat. És még ha így is lenne, a kérdés továbbra is fennáll: hány topcsapat lenne hajlandó – vagy képes – átpattanni a hajóról? A klubhűség, a szurkolói hagyományok és a nemzeti rivalizálás nem mindig elégséges.
Aztán ott van a pénzügyi oldal. Az európai klubok a szenvedélyes szurkolótáborok ellenére is gyakran küzdenek a nyereséggel. Egy NBA-hez kötődő liga szponzori szerződéseket és olyan közvetítési lehetőségeket biztosítana, amelyek a kisebb klubok számára jelenleg nem állnak rendelkezésre. Ugyanakkor az ökoszisztémát is kettéoszthatná, és az ökoszisztémát a rendelkezőkre és a nem rendelkezőkre osztaná, attól függően, hogy ki kap helyet az új asztalnál. És mi lesz a szurkolókkal? Az európai kosárlabda nem csak a játékról szól, hanem az identitásról is. A skandálások, a zászlók, a történelem. Ha az NBA gyökeret akar ereszteni itt, meg kell mutatnia, hogy hajlandó meghallgatni, mielőtt építkezik.
Van ennek a történetnek egy olyan változata, amely egy virágzó, kontinensnyi ligával végződik, amely két kosárlabdakultúrát köt össze. Van egy másik, amelyben a projekt a saját súlya alatt elbukik. A következő néhány szezonban kiderül, hogy az NBA melyik történetet írja.