A generatív mesterséges intelligencia újabb érzékeny területre tört be: a személyes pénzügyek világába. Az infláció és a növekvő adósságterhek szorításában élő amerikai háztartások egyre gyakrabban kísérleteznek olyan chatbotokkal, mint a ChatGPT vagy a Gemini, hogy segítséget kapjanak megtakarításban, adósságkezelésben vagy akár befektetésekben. A jelenség egyszerre mutatja az AI elérhetőségét és azt a vonakodást, amely sokakat visszatart a hagyományos pénzügyi tanácsadók felkeresésétől.
Az elmozdulás mérete jól látszik az Intuit Credit Karma friss felméréséből: azok közül, akik már próbálták a generatív AI-t, kétharmad kért tőle pénzügyi tanácsot. Nyolcvan százalékuk állította, hogy ezzel javult is pénzügyi helyzete. A fiatalabb generációk különösen nyitottak: a Z generáció és a millenniumi korosztály több mint 80 százaléka fordult chatbothoz anyagi kérdésekkel.
Az okok kézenfekvőek. A chatbotok azonnal elérhetők, többnyire ingyenesek, és diszkrét csatornát kínálnak a pénzügyi gondok megbeszélésére – szégyenérzet nélkül. Az alkalmazási területek szélesek: nullabázisú költségvetés készítése, adósságtörlesztési ütemtervek kidolgozása vagy akár befektetési lehetőségek feltérképezése. Sokan úgy érzik, az AI több struktúrát és motivációt ad, mint a hagyományos önsegítő módszerek.
A kockázatok azonban számottevőek. A Credit Karma szerint azoknak több mint fele, akik AI-alapú tanácsokra hallgattak, rossz pénzügyi döntéseket is hozott. A chatbotok gyors válaszokat adnak, de hiányzik belőlük az a mélyebb kontextus és kritikus kérdésfeltevés, amit egy emberi tanácsadó biztosítani tud. Az elavult adatok, a pontatlanságok vagy a szokatlan javaslatok könnyen költséges hibákhoz vezethetnek. Ráadásul a személyes dokumentumok feltöltése – amire egyes felhasználók vállalkoztak – adatvédelmi aggályokat vet fel. A szakértők arra figyelmeztetnek: érzékeny azonosító adatokat nem szabad AI-rendszereknek kiadni. Ennek ellenére a technológia egyre szélesebb körben formálja a pénzügyi szokásokat. Az Empower pénzügyi szolgáltató kutatásai szerint a felhasználók legszívesebben költségvetés- és kiadáskövetési tanácsokat kérnek. Sok háztartás számára az AI által készített költségvetések kézzelfogható megtakarítási stratégiát kínáltak, és segítettek olyan célok tervezésében, mint az esküvő, lakásvásárlás vagy jelzálogtörlesztés. A skála másik végén pedig egyre többen használják az AI-t kereskedési „edzőként”: kockázati modelleket és befektetési stratégiákat építtetnek vele. Bár egyesek rövid távú nyereségről számolnak be, a piac volatilitása jól mutatja, mennyire kockázatos az automatizált tanácsokra hagyatkozni. Az AI egy hiányt tölt be a pénzügyi műveltség és hozzáférés területén. Az amerikaiak több mint fele önállóan menedzseli pénzügyeit, gyakran szakmai segítség nélkül. A chatbotok csökkentik a belépési küszöböt, és olyan eszközöket adnak a felhasználók kezébe, amelyek növelhetik az anyagi önbizalmat. De a szakértelmet nem helyettesítik. Az AI akkor a leghasznosabb, ha rendszert visz a gondolkodásba, és elindítja a felhasználókat az első lépéseken – nem pedig akkor, ha emberi felügyeletet pótol.
Ahogy az AI-terjedés gyorsul, a pénzügyi szolgáltatókra is nyomás nehezedik: integrálniuk kell ezeket az eszközeket, miközben kezelik a kockázatokat is. A chatbotok népszerűsége egyszerre mutatja a megfizethető, személyre szabott pénzügyi tanácsadás iránti igényt és az ellenőrizetlen használat veszélyeit. Egyelőre úgy tűnik, a generatív AI szerepe a személyes pénzügyekben leginkább kiegészítő jellegű: gyors, olcsó asszisztens, amelynek javaslatait azonban továbbra is emberi ítélőképességnek kell felülvizsgálnia.