Biden elnök a közelmúltban új intézkedéseket vezetett be a Kínába irányuló félvezető-értékesítésre vonatkozóan. Az új szabály kimondja, hogy az „amerikai személyek”, azaz az amerikai állampolgárok és az életvitelszerűen ott élők nem támogathatják engedély nélkül a kínai gyárakban a chipek fejlesztését vagy gyártását. Figyelemre méltó a dologgal kapcsolatban, hogy ez az első alkalom, hogy a rendelkezések személyek és nem szervezetek, vállalatok vagy cégek ellen irányulnak. Ez az átfogó döntés sok embert kényszerít személyes és nagyon nehéz döntések meghozatalára, hiszen választaniuk kell a Kínában való munkavállalás és az amerikai állampolgárságuk között.
Miért a félvezetők?
A mai modern technológia szerves részét jelentik a félvezetők, és a fejlett chipek globális hiánya miatt ez kifejezetten központi kérdéssé vált napjainkban. A kínai chipfejlesztés befagyasztása lényegében a kínai technológiai fejlődés leállítását is jelenti. Ezeket a chipeket szinte mindenhol használják, köztük a haditechnika működtetéséhez is, és mivel Kína katonai technológiája továbbra is rohamléptekkel fejlődik, Biden talán az egyik lehető legcélravezetőbb intézkedést tette meg ennek megfékezésére. A jelentések szerint Kína a félvezetőkre épülő szuperszámítógépeket és mesterséges intelligencia rendszereket használ lopakodó és hiperszonikus fegyverrendszerek kifejlesztésére. Ezek a rendszerek megpróbálták feltörni az amerikai kormány legérzékenyebb titkosított üzeneteit, ezért a Biden-kormányzat már egy ideje fontolgatta, hogyan reagáljon erre. Egyesek nem számítottak arra, hogy a válasz ilyen drámai lesz, mivel ez az új szabály lényegesen akadályoz minden olyan innovációt, amelyet Kína a közeljövőben tervezett.
Kína most a rideg valósággal szembesül a rendelkezések miatt: technológiájuk évekkel lesz lemaradva versenytársaiktól. Ez ugyanaz a taktika, amelyet az Egyesült Államok a Szovjetunióval szemben alkalmazott a hidegháború idején, és lényegében arról szól, hogy az amerikaiak nem akarják, hogy saját technológiai fölényük kiszivárogjon az országból, és azt a saját érdekeik ellen használják fel. Mivel Kína a közelmúltban jelezte, hogy egyre valószínűbb a katonai erő alkalmazása, ezért az Egyesült Államok még inkább indokoltnak érezte a kemény intézkedések meghozatalát. Jellemzően egy ilyen lépésre általában a szövetségesekkel karöltve kerül sor, mint amikor az USA és számos más hatalom együttesen jelentett be gazdasági szankciókat Oroszország ellen. Ezúttal azonban az Egyesült Államoknak nehéz volt elegendő nemzetközi támogatást maga mellé állítania, ezért úgy döntött, hogy egyedül lép fel. Más országok, mint például Japán és Dél-Korea nem akartak összetűzésbe kerülni Kínával, amely mindkét nemzet kulcsfontosságú kereskedelmi partnere, különösen, ha technológiáról van szó.
A hosszú játék
Más bejelentett szabályok megtiltják az amerikai vállalatoknak, hogy félvezetők gyártásához szükséges berendezéseket vagy alkatrészeket adjanak el kínai cégeknek, továbbá azt is, hogy szoftverfrissítéseket és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtsanak a fejlett chipgyártóknak. Az iparág szakértői úgy vélik, hogy a Fehér Ház intézkedései gyakorlatilag kizsigerelték a fiatal kínai félvezetőipart. Túl korai lenne megmondani, hogy milyen gazdasági vagy geopolitikai hatásai lesznek a bevezetett rendelkezéseknek, de a világ tisztában van vele, hogy ezek a lépések nem maradhatnak következmények nélkül.