A trösztellenes jog a modern gazdaságokban az egészséges verseny fenntartásának alapvető eleme. E törvények célja, hogy megakadályozzák, hogy a vállalkozások olyan gyakorlatokat folytassanak, amelyek károsítják a versenyt, biztosítva, hogy a piacok nyitottak, sokszínűek és versenyképesek maradjanak a fogyasztók, a vállalkozások és a társadalom javára. Az Egyesült Államok régóta élen jár e törvények érvényesítésében, elsősorban az 1890-es Sherman Antitrust Act, az 1914-es Clayton Antitrust Act és az 1914-es Federal Trade Commission Act révén.
A Sherman-törvény volt az első szövetségi törvény, amely törvényen kívül helyezte a monopolisztikus üzleti gyakorlatokat. A törvény 1. szakasza tiltja a versenyt ésszerűtlenül korlátozó megállapodásokat vagy szerződéseket, a 2. szakasz pedig törvénytelenné teszi, hogy egy vállalat monopolizálja vagy megkísérelje monopolizálni a kereskedelem vagy a kereskedelem bármely részét. Ez a jogszabály szolgáltatta az alapját számos jelentős trösztellenes ügynek, a Standard Oil 1911-es feloszlatásától kezdve a nagy technológiai vállalatok elleni legújabb eljárásokig.
A Clayton-törvény megerősítette a trösztellenes törvényeket azáltal, hogy olyan konkrét gyakorlatokkal foglalkozott, amelyekre a Sherman-törvény nem terjedt ki, mint például az árdiszkrimináció, a versenyt csökkentő fúziók és felvásárlások, valamint a kizárólagos ügyletek. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottságról (FTC) szóló törvény tovább erősítette a szövetségi felügyeletet az FTC létrehozásával, amely a tisztességtelen verseny és a megtévesztő gyakorlatok megakadályozására rendelkezik hatáskörrel.
A precedensértékű trösztellenes ügyek hozzájárultak a jelenlegi jogi környezet kialakításához. Például az amerikai kormány 1982-ben az AT&T ellen indított ügye a távközlési óriáscég szétveréséhez vezetett, precedenst teremtve a közüzemi piacokon működő monopóliumok kezelésére. Egy másik figyelemre méltó ügy a Microsoft trösztellenes ügye a 90-es évek végén, amikor az Igazságügyi Minisztérium (DOJ) azzal vádolta a vállalatot, hogy a szoftverpiacon elfoglalt erőfölényét a verseny elfojtására használta fel. Az eredmény egy olyan egyezség volt, amely a Microsoftot arra kötelezte, hogy bizonyos API-kat osszon meg harmadik fél fejlesztőkkel, ezzel megfékezve monopolisztikus gyakorlatát.
A 21. században a trösztellenes törvények új kihívásokkal szembesülnek, mivel az olyan iparágak, mint a technológia, gyorsan fejlődnek. Az olyan technológiai óriások, mint a Google, az Apple, az Amazon és a Meta egyre nagyobb ellenőrzésnek vannak kitéve üzleti gyakorlatuk miatt. Ezek a vállalatok uralják a digitális piacokat, ami aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy hogyan használják ki hatalmukat a verseny elnyomására és a fogyasztókhoz való hozzáférés ellenőrzésére. A bíróságok és a szabályozó szervek folyamatosan kiigazítják a trösztellenes jogérvényesítést, hogy megfeleljenek ezeknek az új realitásoknak, amint azt a Google keresési és hirdetési piacokon elkövetett állítólagos visszaélései ellen folyó jogi csatározások is bizonyítják.