Tegnap két órát töltöttem el egy Zoom hívással egy ügyfelemmel, aki egy német multinacionális vállalat vezetőségének tagja. Barcelonából beszéltem, ahol régóta esedékes szabadságomat töltöttem. Vezérigazgató ügyfelem éppen a vállalat budapesti irodáját látogatta meg, hogy ellenőrizzen néhány fontos változást. A HR vezető Görögországból jelentkezett be, ahová nagyon hosszú idő után végre elment szabadságra. Az összes többi résztvevő Németországban tartózkodott. A megbeszélés során előjött, hogy mindenkit beoltottak, azonban, mivel a következő megbeszélésünket néhány héttel későbbre tűztük ki, fel sem vetődött, hogy személyesen találkozzunk. Történt ez annak ellenére, hogy a következő találkozót megelőzte egy hat hónapos tervezés, workshop-ok és stratégia. Mégsem merült fel senkiben a leghalványabban sem, hogy személyesen találkozzunk.
Ha 2019-ben azt mondja nekem valaki, hogy a projektet véglegesítő találkozót nyáron tartjuk, kinevetem. Ha hozzáteszi, hogy az azt megelőző megbeszéléseket is videón keresztül bonyolítjuk, szabadság közben, még hangosabban nevetek. És ha mindezek tetejébe még hozzáteszi, hogy a projekt véglegesítése is videón keresztül történik majd, komolyan elkezdek aggódni a mentális egészségéért. A fenti dolgok csupán két évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna. Most pedig senkinek a szeme sem rebben.
A gazdagabbak még gazdagabbak
Amikor a járvány nyerteseiről és veszteseiről beszélünk, a legtöbben a különböző gazdasági ágazatok üzleti vállalkozásait említik. Azonban, amikor lemegyünk alkalmazotti szintre, tudományosan krisztálytisztává válik, hogy bizonyos munkavállalók a COVID megfékezését követően hosszú távon is profitálni fognak belőle. A WHY WORKING FROM HOME WILL STICK [MIÉRT FOG FENNMARADNI AZ OTTHONI MUNAKVÉGZÉS] három szerzője 33 250 otthonról dolgozó (WFH) amerikai felméréséből kapott adatokat vizsgált és az alábbi következtetésekre jutott:
Elsősorban a munkavállalók számára komoly előnyök származnak a távmunka térnyeréséből, ami különösen igaz a magas keresetűekre. Másodsorban, az otthoni munkavégzésre való átállás a fontos városközpontokban legalább 5-10 százalékkal közvetlenül csökkenti a kiadásokat a járvány előtti időszakhoz képest. Harmadsorban a munkaadói tervekre és az otthoni munkavégzés relatív jövedelmezőségére vonatkozó adataink azt sejtetik, hogy az otthoni munkavégzés 5 százalékos növekedést hoz majd a járvány utáni gazdaságban az optimalizált munkaszerződéseknek köszönhetően.
Ezek csupán a legfontosabb következtetések és mindegyik külön cikket érdemel. Azonban az egyik különösen idevágó megállapítás rámutat a 30-40-es, magas keresetű férfiak magas elégedettségi szintjére. A fenti munkavállalók különösen elégedettek az otthoni munkavégzésre való átállással, mivel az sokkal nagyobb szabadságot és jövedelmezőséget tesz lehetővé számukra. A munkavállalói adatok azt mutatják, hogy legvalószínűbben a legnagyobb vállalatok tervezik majd az otthoni munkavégzés folytatását 2022-ben és azt követően.
A fenti ösztönzés kevésbé valószínű az alacsonyabb keresetű munkavállalók és a kevésbé sikeres vállalatoknál dolgozók számára. Miközben a legtöbbet profitáló vállalatok már építik hosszú távú, irodai és otthoni munkavégzést biztosító hibrid modelljeiket, a kevésbé sikeres, kevésbé nyereséges vállalatoknál dolgozó munkavállalók nem jutnak hozzá a fenti előnyökhöz. Továbbá az adatokból az is kiderül, hogy a fenti előny alapvető pénzügyi, jövedelmezőségi és pszichológiai hatással is bír a munkavállalókra. A munkavállalók számára ez egy egyre fontosabb, valószínűleg a megállapodást kizáró szemponttá válik majd a foglalkoztatási tárgyalások során. Ha van választásom, nem térek vissza ahhoz, ahogyan régen mentek a dolgok.