Az nyilvánvaló volt, hogy a világjárvány után semmi sem lesz már a régi. Arra viszont nem számítottunk, hogy a rugalmasabb otthoni munkavégzést kivéve szinte minden rosszabb lesz. A Nemzetközi Valutaalap nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a világgazdaság a vártnál rosszabbul fog teljesíteni a következő évben. Ennek a negatív eredménynek a nagy része a magasabb kamatlábakhoz köthető, amelyeket a központi bankok világszerte emeltek a szárnyaló infláció leküzdésére.
A tompa eszköz
Az IMF előrejelzése a World Economic Outlook jelentés részeként született, amely a szervezet éves beszámolója a világgazdaság helyzetéről. Oroszország ukrajnai háborúja és a világjárvány okozta még mindig nem megoldott ellátási lánc zavarok miatt az energia- és élelmiszerárak mindenütt az egekbe szöktek, ahogyan azt Az inflációs helyzet című sorozatunkban már megírtuk. A magas infláció arra kényszeríti a központi bankokat, hogy a rendelkezésükre álló fő eszközt, a kamatemelést alkalmazzák. A megemelt kamatlábak azonban nem segítik a gazdaságokat, így ha azokat túl magasra emelik, akkor stagnálás vagy rosszabb esetben visszaesés következik be. És mivel a kamatlábak „tompa eszköznek” számítanak nehéz megállapítani, hogy egy-egy kamatemelés eléri-e a kívánt hatást. Ha a vállalkozások kevesebbet fektetnek be és a fogyasztók mérsékeltebben költenek, akkor a gazdagabb országokban recesszióra, a szegényebbekben pedig államadósság-válságra kerül sor.
Technikai kérdések
Az IMF számára a jelentkező eredmény egyértelmű: „A legrosszabb még hátravan, és sokak számára 2023 a recessziót fogja elhozni”. Míg idén a gazdaság 3,2%-kal fog növekedni, ez jövőre várhatóan csak 2,7% lesz csupán. Ezek az adatok messze elmaradnak attól, amit az IMF az év elején jósolt, és a lassabb növekedésért a kamatemeléseket okolják. Az IMF vezető közgazdásza szerint „arra számítunk, hogy a világgazdaság körülbelül egyharmada technikai recesszióban lesz”, és a „technikai recesszió” definíciója szerint a gazdaság két egymást követő negyedévben zsugorodik majd. Sajnos sok szakértő még ennél is rosszabb eredményekre számít. A Bloomberg nagyszámú közgazdászt kérdezett meg, majd a válaszokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a válaszadók szerint 2022-ben 2,9%-os globális növekedést várható, amit jövőre 2,5%-os emelkedés követ majd. Az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió növekedése egyaránt lassul, és ennek hatása hullámszerűen söpör majd végig az egész világon.
Az utóbbi időben az Egyesült Államokban viszonylag jól alakultak a dolgok, mivel az alacsonyabb benzinárak az egész országban enyhítették az inflációt. Az OPEC októberi meglepetésszerű döntése a termelés visszafogásáról azonban úgy tűnik azt eredményezi, hogy ez az állapot nem lesz tartós. Európa – mint tudjuk – nagyban függött Oroszországtól az energiaellátás terén, ami enyhén szólva is feszültségekhez vezetett. Míg a turizmus számos európai gazdaságot életben tartott, a feldolgozóipar jelentősen lelassult. Kína Zéró-Covid politikája pedig minden idők egyik legrosszabb gazdaságpolitikája. Bármerre is nézzen az IMF, a jelenlegi helyzet nem ad okot semmiféle derűlátásra.