Tavaly számos cikket publikáltunk Kína sikertelen zéró Covid-politikájáról és arról, hogy miért volt ez borzalmas az amúgy is küszködő világgazdaság számára. Jövő héten, január 9-én Kína végre megnyitja határait, miután az azt megelőző 1016 napig zárva voltak a nem kínai állampolgárok előtt.
Bár Kína majdnem három éven keresztül csodálatra méltó munkát végzett a Covid kordában tartása érdekében, az emiatti társadalmi és gazdasági költségek példátlanok voltak az emberiség történelmében. Az elmúlt három év nagy részében több mint 1,4 milliárd ember lényegében különböző mértékű házi őrizetben volt. Milliók kerültek karanténba, vagy kénytelenek voltak napjaikat olyan emberekkel teli táborokban tölteni, akiknek a tesztje pozitív volt. A külföldi üzletembereket megakadályozták abban, hogy visszatérjenek kínai otthonaikba és folytassák napi rendes tevékenységüket.
Életrevaló élet?
Kína nagy kísérlete nyomorúságos életre kényszerítette a lakosságot, és ennek felfoghatatlan gazdasági ára volt. A nemzet GDP-je, amely évtizedek óta dübörgött, a hivatalosan megcélzott 5,5% helyett 2022-re 3%-os szintre, halk „dorombolásra” csendesedett. Tekintettel arra, hogy Kína köztudottan kozmetikázza a statisztikai mutatóit, a befektetők megkérdőjelezték, hogy ez a 3% ténylegesen tükrözi-e a valóságot. 2022 novemberében az ipari cégek 9%-os profitveszteséget könyvelhettek el éves szinten. Jelentéktelen számú kínai állampolgár utazhatott külföldre, és nagyon kevesen érkeztek a világ országaiból Kínába az elmúlt három évben. Amikor a zéró Covid-ot bejelentették Pekingben szinte senki sem számított arra, hogy ennyi ideig marad érvényben ez a fajta politika. A kormány azonban olyan sokáig nem változtatott az álláspontján, hogy meglehetősen megdöbbentett bennünket, amikor decemberben hirtelen megfordult az irány, és bejelentette a megszorítások enyhítését. A folyamatos gazdasági korlátozások helyett a világ most erőteljes gazdasági fellendülést vár Kínától, ami minden bizonnyal nagy hatással lesz globálisan is a lanyha gazdaságokra.
A csapda
Kína a Covid-ot olyan jól tartotta vissza a szigorú zárlatok révén, hogy a lakosságnak nem volt lehetősége alkalmazkodni hozzá. A cikk megírásának időpontjában Kínában naponta körülbelül 38 millió ember kapja el a Covid-ot. Így érthető, hogy a kórházak és a krematóriumok nehezen tudják tartani a lépést és elkerülhetetlen, hogy a termelékenység csökkenjen, ha a dolgozók közül sokan beteget jelentenek. Számos szakértő úgy véli, hogy Kína mivel sokáig késleltette az elkerülhetetlen Covid-összeomlást, ez most a nyitás első néhány hónapjában fog bekövetkezni. Az ország meg fogja tapasztalni azokat a Covid-hullámokat, amelyeket a világ többi része az elmúlt három évben már átélt. Ugyanazok az elemzők, akik a bezárások miatti hullámokat és csökkenéseket jósolják azt vetítik előre, hogy a negatívumok nagy része 2023 első negyedévére koncentrálódik, és az idő előrehaladtával a nemzet gazdasága meredek emelkedésbe kapcsol majd.
Amikor ez a fellendülés bekövetkezik, az országnak a globális áruk, szolgáltatások és nyersanyagok iránti kereslete is helyreáll. Kína például lényegesen kevesebb olajat fogyaszt jelenleg, mint a világjárvány előtt; nyitott gazdaságban ez a fogyasztási szint nem tartható fenn. Az HSBC előrejelzése szerint 2024 első negyedévében Kína GDP-je 10%-kal fog növekedni az előző évhez képest, és ennek az egész világgazdaságra kiterjedő pozitív és negatív hatásai lesznek.