A német kormány proaktív lépéseket tett az infláció elleni küzdelem érdekében. Néhány, a hétköznapi polgárok terheinek enyhítésére irányuló kezdeményezése, mint például a 9 eurós tömegközlekedési bérletek és az üzemanyag-kedvezmények olyanok voltak, mint a szélbe kiáltott szó. Európa legnagyobb és egyben iránymutató gazdaságában augusztusban még mindig rekordszintű, 7,9 százalékos volt az infláció a Destatis (Német Szövetségi Statisztikai Hivatal) adatai szerint. Bár a közlekedés terén a májusi 16,3 százalékról augusztusban mindössze 3,7 százalékra lassult az áremelkedés, más kulcsfontosságú területeken azonban erősen emelkedtek az árak.
A magas infláció fő oka az energiatermékek és az élelmiszerek áremelkedése. Az üzemanyagárak az enyhítő intézkedések ellenére 35,6 százalékkal növekedtek, az élelmiszerek pedig 16,6 százalékkal drágultak éves szinten. A maginfláció viszont – amely az olyan volatilis tételek nélküli inflációt méri, mint az élelmiszerek és az energia – csak 3,5 százalékkal emelkedett, ami sokkal jobb, mint az Egyesült Államokban, ahol a maginfláció több mint kétszerese a németországi rátának.
Ütközés
Az emelkedő árak elleni küzdelem érdekében a német kormány folytatta az inflációs szörnyeteg elleni intézkedéseket. A kormány nemrégiben 65 millió eurós segélycsomagot jelentett be, így ha a korábbi intézkedésekkel együtt számoljuk, összesen már 95 milliárd eurót tesznek ki. Ezen rendelkezések között szerepel egy egyszeri kifizetés, amely abban nyújt hathatós segítséget, hogy a következő télen a háztartások rendezni tudják a fűtésszámláikat. Christian Lindner, a német pénzügyminiszter kijelentette, hogy a magas inflációs szint „a társadalom középső rétegét jelentő családok elszegényedési programja”. Kissé másképp fogalmazva, ezek a magas árak olyan helyzetekbe – energiabiztonság, élelmezési bizonytalanság – sodorják a középosztályt, amelyeket a tehetősebb országok ezen rétegeinek el kellene kerülnie. De a 2023-ra előre jelzett 9,3 százalékos inflációval a reáljövedelmek várhatóan tovább csökkennek majd. Ez azt jelenti, hogy az átlagos német polgároknak a kormány eddigi erőfeszítései ellenére is kevesebb vásárlóerejük lesz, mint egy évvel ezelőtt.
Intézményi borúlátás
Az ország három vezető gazdasági intézete is megváltoztatta 2023-ra vonatkozó előrejelzését a friss inflációs számok alapján. Az IfW elemzése szerint a gazdaság 2023-ban ténylegesen zsugorodni fog, ami 180 fokos fordulat a korábbi 3,3%-os és 2,0%-os növekedési előrejelzésekhez képest. Az IfW most azonban a gazdaság 0,7%-os zsugorodásával számol a következő évre. Egy másik intézet, az IWH ennél is élesebb, 1,4%-os csökkenést jósol, ezzel szemben az RWI továbbra is 0,8%-os növekedést prognosztizál. 2022-re mindhárom intézet továbbra is 1,1% és 1,4% közötti növekedést vár. Ahogy az IfW közgazdászai fogalmaznak: „A német gazdaság lefelé tartó spirálban van.” Ha a német kormány nem tervez agresszívebb beavatkozásokat, akkor ez a spirál a következő években is folytatódni fog.