Az Európai Unió drasztikus lépéseket tesz annak érdekében, hogy az energiaellátás zavartalan és megfelelő legyen a nehéznek ígérkező tél átvészeléséhez. Az uniós energiaügyi miniszterek a közelmúltban Brüsszelben találkoztak, hogy megvitassák azt a tervet, amely szerint minden uniós országnak önkéntes alapon 15 százalékkal csökkentenie kell földgázfogyasztását 2023 tavaszáig, hogy elkerüljék a súlyosabb energiaválságot. Oroszország a maga részéről játszadozik az EU-val megkérdőjelezhető okokból csökkentve a Németországnak szállított gázmennyiséget. Tény, hogy minél több kereskedelmet folytat az unió Oroszországgal, annál nagyobb hatalma és még több pénze van az Ukrajnával folytatott, kimerülésen alapuló háborújának finanszírozására.
Az EU javaslata az üzemanyag-felhasználás csökkentésére azt jelentené, hogy minden uniós ország túlélhetne még egy olyan helyzetben is, ha Oroszország teljesen leállítja az olaj- és gázexportot. Így ha az EU összetart, akkor átvészelhet még egy hosszú telet is túl nagy gazdasági bajok nélkül. Sokak számára már a kezdetektől fogva világos volt, hogy Putyin ukrajnai inváziójának egyik oka az EU megosztása. Mivel az EU gazdasága olyannyira integrált, ezért az egyik tagja elleni fájdalmas csapás az unió többi országára is kihatással van. De nem minden állam van kitéve ugyanolyan mértékben Oroszország szankcióinak, mint mások. Németország – amely hagyományosan az EU legerősebb gazdasága – egyike azon országoknak, amelyek a leginkább függnek az orosz gáztól. Összességében az oroszoktól érkező gáz az EU fogyasztásának 40 százalékát biztosítja, azonban most csak a normális mennyiség mintegy 30 százalékát áramoltatja, ami Németország esetében már csupán 20 százalékot jelent. Talán a legfontosabb, hogy a gáztároló létesítmények, amelyek a téli felkészülés jegyében általában ilyenkor már megteltek, az ingadozó készletek és a hiány miatt nincsenek olyan mértékben feltöltve, ahogyan kellene.
Egyetértek, de kivételekkel
A szolidaritásra való érthető felhívás ellenére néhány uniós tagállam nem örül a szükséges 15 százalékos csökkentésnek. Spanyolország és Portugália különösen hangosan tiltakozott ez ellen, mivel évtizedek óta komoly beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy kevésbé függjenek az orosz gáztól. A tagállamok azonban aggályaik ellenére megállapodtak abban, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között az elmúlt öt év átlagfogyasztásához képest 15 százalékkal csökkentik gázigényüket. Minden ország autonómiát kapott abban, hogy miként hajtja végre ezeket a fogyasztáscsökkentő intézkedéseket, de a lényeg, hogy ez megtörténjen. Spanyolország például előírja, hogy a középületekben a légkondicionáló berendezéseket nyáron minimum 27, télen maximum 19 fokra lehet állítani.
A végleges megállapodásban volt néhány engedmény az orosz gáztól kevésbé függő államok számára. Az uniós tanács egyetértett abban, hogy azok az országok, amelyek nincsenek összekapcsolva más tagállamok gázhálózatával, mentesülnek a kötelező gázcsökkentés alól, mivel nem tudnának jelentős mennyiségű vezetékes gázt felszabadítani a többiek javára. Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózata nincs összehangolva az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek villamosenergia-termelésében nagymértékben függnek a gáztól, szintén mentesülnek, hogy elkerüljék a villamosenergia-ellátási válság kockázatát.
A keresletcsökkentő intézkedések kiválasztásakor a tagállamok megállapodtak abban, hogy olyan lépéseket kell előnyben részesíteniük, amelyek nem érintik a védett fogyasztókat (például a háztartásokat) és a társadalom működése szempontjából alapvető szolgáltatásokat, illetve a kritikus fontosságú szegmenseket, az egészségügyet és a honvédelmet. A lehetséges rendelkezések közé tartozik a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz mennyiségének csökkentése, az iparban a tüzelőanyag-váltást ösztönző intézkedések, nemzeti tudatosságnövelő kampányok, a fűtés és hűtés csökkentésére vonatkozó célzott kötelezettségek, valamint a piaci alapú dekrétumok.