test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

A török jegybank kamatot emel az infláció leküzdésére

Drámai politikai váltásban a török jegybank jelentős kamatemelést jelentett be, ami közel két évtizedet tekintve példa nélkül álló, számszakilag pedig 40%-ot jelent, ami az eddigi legmagasabb szint. Ez a lépés, amely merőben eltér a Recep Tayyip Erdogan elnök által korábban szorgalmazott rendhagyó gazdasági megközelítéstől, az ország megugró inflációjának megfékezésére irányul.

A közelmúltban hozott, a piaci várakozásokat meghaladó 5 százalékpontos kamatemelési döntés a hatodik az egymást követő sorozatban. Ez az agresszív monetáris szigorítás egy olyan időszakban következett be, amikor Törökország 61,36%-os inflációval küzd, amely jelentősen megnövelve a megélhetési költségeket és aláásta a török líra értékét.

A jegybank közleményében jelezte, hogy a kamatlábak a csúcspontjukhoz közelednek, ami arra utal, hogy a monetáris szigorítás jelenlegi szakasza a végéhez közeledik. A bank 5%-os középtávú inflációs célt tűzött ki, amely a jelenlegi politikai váltás mellett most már elérhetőbbnek tűnik.

A változás elhúzódása

Törökország gazdasági pályáját Erdogan idején magas infláció és ingadozó növekedés jellemezte. 2003-as megválasztása óta ambiciózus és költséges projekteket valósított meg, amelyek elősegítették a gyors gazdasági bővülést, de mindezt jelentős adósság és külföldi befektetések árán. Ez a stratégia Törökország GDP-jét több mint 1 billió dollárra növelte, amivel a világ 19. legnagyobb gazdasága lett.

A gazdasági helyzet azonban drámaian megváltozott, mivel az infláció 2019-ben 20% fölé emelkedett, és a líra értéke zuhant. A gazdasági normákkal ellentétben Erdogan kezdetben a kamatlábak csökkentésével válaszolt, amely lépésről sok közgazdász úgy gondolta, hogy csak tovább súlyosbította az inflációt, amely 2022 augusztusában 80 százalék fölé emelkedett.

A közelmúltban tartott elnökválasztás – amelyen Erdogant kis különbséggel, de újraválasztották – fordulópontot jelentett Törökország gazdaságpolitikájában. Júniusban sorsfordító változás történt, amikor Hafize Gaye Erkan, a First Republic Bank korábbi társ-vezérigazgatója lett a török központi bank vezetője, Mehmet Simsek, a Merrill Lynch korábbi vezető közgazdásza pedig a pénzügyminiszter. Az új pénzügyi vezetés az infláció kezelése és a valuta stabilizálása érdekében az országot a hagyományosabb gazdasági intézkedések felé terelte.

A gazdasági egyensúly felé vezető út júniusban kezdődött a kezdeti 8,5%-ról 15%-ra történő kamatemeléssel, ami elindította a jelenlegi kamatemelési trendet. Ezt a politikai fordulatot a gazdasági egyensúly helyreállítása és a fenntartható növekedés elérése felé tett kritikus lépésnek tekintik. Miközben Törökország e zavaros gazdasági vizeken navigál, a nemzetközi közvélemény érdeklődéssel figyeli, hogy a hagyományos gazdasági bölcsességgel szembeni elmozdulás vajon egy stabilabb és virágzóbb jövő felé vezeti-e az országot.