Az infláció októberben új rekordot döntött az euróövezetben: az árak átlagosan 10,7%-kal voltak magasabbak, mint az előző év azonos hónapjában. A két legmérsékeltebb áremelkedést a fogyasztóiár-indexet tekintve Spanyolországban 7,3%-kal és Franciaországban 7,1%-kal mérhettek. Ez példátlan mértékű inflációnövekedés, ami az Európai Központi Bankot (EKB) nehéz feladat elé állítja.
Az eurózóna monetáris politikáját szabályozó intézmény nyár óta már 2%-ra emelte a kamatlábakat, a finanszírozási feltételek szigorítása azonban eddig nem járt eredménnyel. Azok a közgazdászok, akik szerint az európai infláció inkább a kínálati, mint a keresleti oldalról fakad, azzal érvelnek, hogy bármennyire is emeli az EKB a kamatokat a gazdaság „lehűtése” érdekében – ami súlyosbíthatja a recessziót -, nem fogja tudni megfékezni az inflációt.
Egyes közgazdászok szerint a jelenlegi európai infláció nagy része főként az élelmiszer- és energiaáraknak köszönhető, ami viszont sokkal inkább attól függ, hogy mi történik az ukrajnai konfliktussal, mint attól, amit az EKB tehet. Az Európai Központi Banknak nagyon korlátozottak az árszabályozási alternatívái, mert az élelmiszer- és energiaárakkal szembeni beavatkozásra nem sok mozgástere van. Azonban arra, hogy kárt okozzon, igencsak megvan a lehetősége, ha túlzottan megemeli a kamatlábakat egy recesszió közeledtével, amelybe hamarosan belépünk. Mindazonáltal az EKB az összes rendelkezésére álló eszközét beveti, hogy megpróbálja teljesíteni megbízatását: az árstabilitást, amely magában foglalja a 2% körüli tartós infláció elérését, ami ötször alacsonyabb a jelenlegi szintnél.
A folyamatos kamatemelések ellenére az infláció tovább emelkedett: májusban 8,1%, júniusban 8,6%, júliusban 8,9%, augusztusban 9,1%, szeptemberben 9,9%, októberben pedig 10,7% volt. Az Eurostat jelentése szerint októberben az árakat elsősorban az energiahordozók húzták, amelyek ebben a hónapban 41,9%-kal nőttek éves összehasonlításban – ez volt a legmagasabb mért érték -, az élelmiszerek, alkoholtartalmú italok és dohányáruk (+13,1%), a nem energetikai ipari termékek (+6%) és a szolgáltatások (+4,4%) emelkedtek. A maginfláció – amely nem tartalmazza a friss élelmiszerek és az energiatermékek árát, mivel ezek a legingadozóbbak – októberben 6,4% volt éves szinten, ami négy tized százalékponttal magasabb a szeptemberi értéknél. Havi szinten az általános infláció októberben 1,5%-kal emelkedett szeptemberhez képest, míg a maginfláció hét tized százalékponttal nőtt.
A legmagasabb inflációs szintet Észtország (22,4%), Litvánia (22%), Lettország (21,8%), Hollandia (16,8%), Szlovákia (14,5%), Belgium (13,1%) és Olaszország (12,8%) produkálta. Németországban az infláció 11,6% volt, szemben a szeptemberi 10,9%-kal, míg Portugáliában októberben 10,6%-ra emelkedett az előző havi 9,8%-ról.
Stagnáló növekedés
Az Eurostat közzétette az euróövezet és az EU gazdasági növekedésére vonatkozó előzetes becslését is, amely szerint a harmadik negyedévben a GDP 0,2%-kal nőtt. Mind a növekedési, mind az inflációs adatokat november közepén kell majd megerősítenie az uniós statisztikai hivatalnak.
Ez a gazdasági növekedés stagnálását jelenti a kontinensen, miután a második negyedévben az euróövezetben 0,8%-kal, az EU-ban pedig 0,7%-kal nőtt a GDP. Miközben az euróövezet gazdaságában egyértelműen látszanak a repedések, ennek ellenére a harmadik negyedévben mégis némileg tovább erősödött. Úgy tűnik, hogy Németországban ez elsősorban a fogyasztás fellendülésének késői szakaszának köszönhető, bár Franciaországban a fogyasztás emelkedése már megtorpant, de a beruházások pozitív meglepetést okoztak. Spanyolországban gyorsan lassult a növekedés, de a turizmus fellendülése megakadályozta, hogy a gazdaság a harmadik negyedévben mínuszba kerüljön.
Néhány pozitívum ellenére az EU általános kilátásai továbbra is borúsak, mivel a fogyasztói bizalom történelmi válságot él meg, hiszen a reálbérek növekedése jelenleg több évtizedes mélyponton van. A kamatlábak emelkedésével és a gazdasági kilátások bizonytalanságával a beruházási várakozások is gyengülnek, és ezért a szakértők továbbra is a gazdaság zsugorodására számítanak a következő negyedévekben.