2014-ben Narendra Modi választási győzelmét az „acchhe din” (jó idők) ígérete, az indiai választók körében mély visszhangot kiváltó szlogen hirdette. Az ezt követő, Modi vezetése alatt eltelt éveket az indiai gazdaság jelentősen átalakult, erőteljes növekedés, jelentős digitális és infrastrukturális fejlesztés jellemzett.
Modi hivatali idejének előrehaladtával India GDP-je majdnem megduplázódott, a tőzsde pedig háromszorosára nőtt, ami tükrözi a hazai és nemzetközi befektetők indiai gazdaság potenciáljába vetett bizalmának erősödését.
A Modi-kormányzat prioritásként kezelte a gazdasági reformokat, amelyek célja a beruházások növelése és az üzleti műveletek racionalizálása volt. Az áruk és szolgáltatások adójának (GST) bevezetése átalakította az adórendszert, elősegítve a nagyobb egységességet és csökkentve a közvetett adózás bonyolultságát. Ezenkívül az „India Stack” kezdeményezés által vezérelt digitális forradalom az Aadhaar biometrikus azonosító rendszert használta fel a pénzügyi tranzakciók széles körének megkönnyítésére, a gazdaságot a nagyobb digitalizáció és formalizáció felé mozdítva.
A gazdasági fellendülés ezen időszakát az is jellemezte, hogy jelentősen megnőtt a jómódú rétegbe kerülő indiaiak száma: a lakosság közel 5%-a foglalkozik tőzsdei befektetésekkel, míg Modi megválasztása előtt ez az arány mindössze 2% volt. Az ilyen gazdasági előrelépések kétségtelenül jelentős szereplővé tették Indiát a globális színtéren, és élénk érdeklődést váltottak ki a nemzetközi befektetők és a multinacionális vállalatok részéről.
A gazdasági növekedés gyümölcsei azonban nem egyenletesen oszlottak meg. Míg a lakosság egy része a szerencse szárnyalását élte meg, addig India 1,4 milliárd lakosának túlnyomó többsége továbbra is anyagi bizonytalansággal küzd, és évi 3500 dollárnál kevesebből él. E kihívások ellenére Modi jóléti politikája sokak életében kézzelfogható javulást hozott, különösen a vidéki területeken, ahol az ingyenes gabonát, higiéniát és lakhatást biztosító kezdeményezések érezhető hatást gyakoroltak.