Az amerikai kormány 8,9 milliárd dollárért megvásárolt részesedése az Intelben Washingtonban az iparpolitika merész lépéseként üdvözlik, de felveti a kérdést, hogy az állam milyen messzire fog elmenni a csődbe ment vállalati bajnokok támogatásában.
A Trump által bejelentett megállapodás Washingtonnak 10 százalékos tulajdonrészt biztosít az Intelben, a Szilícium-völgy egyik leghíresebb vállalatában. A vállalat évek óta hanyatlik, és mára olyan versenytársak előzik meg, mint az Nvidia és a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company. A beavatkozás az egyik legnagyobb kormányzati részesedést jelenti egy magánvállalatban az Egyesült Államokban a Chrysler és a General Motors 2008-as mentése óta. A megállapodás kialakítása is rendkívül szokatlan. Ellentétben a 2022-es CHIPS és Tudományos Törvény alapján nyújtott támogatásokkal, amelyek feltételek nélkül biztosítottak milliárdokat, ez a tranzakció részesedést biztosít a kormánynak, így a adófizetők részben részvényesekké válnak. Howard Lutnick kereskedelmi miniszter „történelmi” átszervezésnek nevezte, amely biztosítja, hogy az amerikaiak közvetlenül részesüljenek a félvezetőipar megerősítésére már elkülönített milliárdokból.
A piacok pozitívan reagáltak, az Intel részvényei a bejelentés után több mint 6 százalékkal emelkedtek. Az elemzők szerint a beavatkozás biztonsági hálót jelent, amely megerősíti a befektetők bizalmát abban, hogy Washington nem hagyja az Intel összeomlását. Ugyanakkor ez az Intelre is fokozott figyelmet irányít. Amint a kormányzati források a részvények teljesítményéhez kötődnek, a politikai döntéshozókra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy biztosítsák, a vállalat ne botladozzon meg újra.
A megállapodás jogszerűsége azonban továbbra is nyitott kérdés. Az ügyvédek figyelmeztetnek, hogy a CHIPS törvény nem engedélyezheti a támogatások részvényekké történő átalakítását. A részvényesek is kifogást emelhetnek a vállalatirányítás és a politikai beavatkozás lehetősége miatt. Annak ellenére, hogy a kormány biztosította, hogy nem vesz részt a vállalat igazgatóságában, az a szimbolikus jelentőség, hogy Washington részesedést szerez az Intelben, jelentős. A Trump-kormány számára az ügylet a chipiparba való beavatkozás szélesebb stratégiájának része. Az elmúlt hónapokban Washington a támogatások visszavonásával fenyegetőzött, vámokat vetett ki az importált chipekre, és nyomást gyakorolt a vállalatokra, hogy bővítsék hazai termelésüket. Az Egyesült Államok ma a félvezetőket mind gazdasági életvonalnak, mind nemzetbiztonsági követelménynek tekinti.
Az 1968-ban alapított Intel egykor az egész globális chipipar tempóját diktálta. Hanyatlása fájdalmas volt az amerikai presztízs számára. Most, hogy Washington részvényes lett, a vállalat jövője nemcsak technológiai fordulatától függ, hanem annak a kormánynak a politikai sorsától is, amely ezt a példátlan üzletet kötötte.