Az Egyesült Királyság és az EU megállapodott egy átfogó, a Brexit utáni újraindítási megállapodásról, amely újradefiniálja a kereskedelmet, a mobilitást és a biztonsági együttműködést.
Hónapokig tartó feszült tárgyalások után az Egyesült Királyság és az Európai Unió bemutatta új kereskedelmi és biztonsági paktumát, amelynek célja a kapcsolatok újraindítása öt évvel az eredeti Brexit-megállapodás után. Sir Keir Starmer miniszterelnök annak bizonyítékaként üdvözölte a megállapodást, hogy „Nagy-Britannia újra a világszínpadon van”, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig egyenesen „történelmi pillanatnak” nevezte azt. A megállapodás – amelyet közvetlenül a hétfő reggeli szűkös határidő előtt hoztak nyilvánosságra – több kulcsfontosságú változtatást tartalmaz, amelyek célja a Brexit utáni helyzet okozta súrlódások enyhítése.
A legfontosabb, hogy a brit útlevéllel rendelkezők ismét hozzáférhetnek az uniós eGate-ekhez, ami megszünteti az utazás egyik leglátványosabb kellemetlenségét a 2020-as szétválás óta. Emellett visszatérnek a kedvtelésből tartott állatok útlevelei is, így a határokon átutazó macskák, kutyák és vadászgörények esetében nem lesz szükség többszöri állatorvosi ellenőrzésre. A megállapodás emellett megszünteti az élelmiszer- és italimportra vonatkozó rutinszerű egészségügyi és vámvizsgálatok nagy részét, ami jelentős előny a vállalkozások számára a La Manche-csatorna mindkét oldalán. A kormányzati tisztviselők szerint a változtatások várhatóan csökkentik a határon történő késedelmeket és az exportőrök megfelelési költségeit.
A halászat – a Brexit egyik politikailag legsúlyosabb kérdése – majdnem kisiklatta a tárgyalásokat, az EU ugyanis eredetileg az Egyesült Királyság vizeihez való állandó hozzáférést szorgalmazta. A végső kompromisszum végül a jelenlegi hozzáférési megállapodást további 12 évre meghosszabbítja, a brit kvóták megőrzésével. A GDP-hez mindössze 0,4%-kal hozzájáruló, de szimbolikusan továbbra is erős halászati ágazat továbbra is megosztott: egyesek árulásnak tekintik a meghosszabbított határidőt, Nigel Farage, a Reform UK vezetője pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy ez „a halászati ágazat végét jelenti”. A kereskedelmi kapcsolatokon túl a megállapodás új védelmi partnerséget is bevezet, amely lehetővé teszi az Egyesült Királyság számára, hogy részt vegyen az EU 150 milliárd eurós SAFE-alapjában, ami potenciálisan megnyitja az ajtókat a brit védelmi vállalkozók előtt. Az igazságügyi együttműködésről szóló megfogalmazás – különösen a polgári, kereskedelmi és családjog területén – azonban szemöldökráncolásra késztette a Leave támogatóit, akik azt remélték, hogy a Brexit tiszta igazságügyi szakítást jelent az uniós keretektől.
Egy potenciális villámcsapásról még folynak a tárgyalások: az ifjúsági mobilitási rendszerről, amely lehetővé tenné a 18-30 évesek számára, hogy korlátozott ideig az Egyesült Királyságban és az EU-ban éljenek, dolgozzanak és tanuljanak. A javasolt megállapodás, amely magában foglalhatná az au paireket és az újjáélesztett Erasmus-stílusú csereprogramokat, vitatott, tekintettel az Egyesült Királyság kormányának a nettó migráció csökkentésére irányuló szélesebb körű erőfeszítéseire.
Míg az üzleti szféra széles körben üdvözölte a megállapodást – Rachel Reeves kancellár azt mondta, hogy az „megkönnyíti” a cégek működését -, a Konzervatív Párton belül heves ellenállás alakult ki. Kemi Badenoch frakcióvezető a 12 évre szóló halászati megállapodást például kapitulációként bírálta, miközben arra figyelmeztetett, hogy a fiatalok mobilitásának egyértelmű korlátozások hiánya a szabad mozgáshoz való visszatérést jelezheti.
A politikai zaj ellenére a kormány pragmatikusnak állítja be a megállapodást. Ahogy Nick Thomas-Symonds, az EU-kapcsolatokért felelős miniszter fogalmazott: „Jó a munkahelyeknek, jó a számláknak, jó a határoknak”. Hogy a közvélemény egyetért-e ezzel, még nem tudni, de egyelőre a Brexitnek új arca van, még akkor is, ha a réginek a sebhelyei továbbra is láthatóak.