Meglepő fordulat, hogy az emelkedő olajárak ellenére szeptemberben jelentősen csökkent az inflációs ráta az Európai Unió országaiban. Az Európai Bizottság statisztikai hivatala arról számolt be, hogy az eurót használó 20 országban a fogyasztói árak éves szinten 4,3 százalékkal emelkedtek, szemben az augusztusi 5,2 százalékkal. Az infláció e váratlan visszaesése az ukrajnai konfliktus kitörése óta a legalacsonyabb szintet jelzi.
Az euróövezetben, ahol az éves infláció tavaly 10,6 százalékon tetőzött, az idén folyamatos csökkenő tendenciát mutat. Az inflációs nyomás visszaesését jól példázza a maginfláció, amely olyan volatilis kategóriákat nem érintett, mint az energia- és élelmiszerárak. A maginfláció az augusztusi 5,3 százalékról szeptemberben 4,5 százalékra mérséklődött, így ez is a stabilabb árképzési környezetet támasztja alá.
Nemzetenként
Németországban, Európa egyik legerősebb gazdaságában az éves inflációs ráta meredeken csökkent, az augusztusi 6,4 százalékról szeptemberben 4,3 százalékra esett vissza. A tendencia okai között figyelemre méltó az éves számítás. A júniusban lezárult és egy éven át tartó támogatott vasúti viteldíjakat kínáló program a nyári hónapokban mesterségesen felfújta az inflációs rátákat. Ez a hatás azonban mostanra kikerült az éves összehasonlításból, ami hozzájárult a megfigyelt mérséklődéshez.
Franciaországban viszont kisebb mértékben csökkent az inflációs ráta, szeptemberben 5,7 százalékról mindössze 5,6 százalékra esett vissza. Olaszországban azonban az augusztusi 5,5 százalékról 5,7 százalékra emelkedett. Spanyolországban, amely idén jellemzően alacsonyabb inflációs rátáiról ismert Európában, már a harmadik egymást követő hónapban emelkedett a mérőszám, és szeptemberben 3,2 százalékot ért el. A megugrást az ország nemzeti statisztikai intézete szerint az áram- és üzemanyagköltségek emelkedése okozta.
Az eurózóna legmagasabb inflációs rátáját Horvátországban mérték, 7,3 százalékot, ami kiemeli a régió eltérő inflációs tendenciáit. Ezzel szemben Hollandiában deflációs folyamatot tapasztaltak, ahol az árak -0,3 százalékra csökkentek, így ez volt az egyetlen ország, ahol az árak alacsonyabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt.
Remény
A közgazdászok is elemezték ezeket a fejleményeket és ennek eredményeképpen arra jutottak, hogy ez az eurózóna inflációjának „felgyorsult csökkenésének” lehet a kezdete. Az inflációs előrejelzések felülvizsgálatára számítanak ezen adatok fényében, megkérdőjelezve az Európai Központi Bank 2,9 százalékos maginflációs előrejelzését 2024-re.
Ami a jövőbeli intézkedéseket illeti, a lassuló infláció várhatóan erősíti azokat a várakozásokat, miszerint az Európai Központi Bank (EKB) a közelgő októberi ülésén szünetelteti a további kamatemelési kampányát. Nem valószínű azonban, hogy a megemelkedett kamatlábak, amelyek mind a vállalkozásokat, mind a fogyasztókat terhelik, rövid távon csökkennének. Christine Lagarde, az EKB elnöke utalt arra, hogy a kamatok addig maradnak változatlanok, amíg az infláció meg nem közelíti a bank által kitűzött 2 százalékos értéket.
Tétovázás
Lagarde hangsúlyozta, hogy az infláció kezelése hosszú távú törekvés és kijelentette: „Ez olyasmi, amit nem lehet rövid távolságokban mérni. Ez egy hosszú verseny, amelyben részt veszünk.” Az EKB a közelmúltban már tizedik egymást követő alkalommal emelte a betéti kamatlábat az infláció megfékezésére tett folyamatos erőfeszítései részeként. Miközben ezek a magas kamatlábak megdrágítják a hitelfelvételt – ami potenciálisan gátolhatja a vállalkozások bővülését és a fogyasztói kiadásokat -, különösen megterhelőek a változó jelzáloghitellel rendelkező háztartások számára, amelyek az Európai Unióban a hiteltulajdonosok jelentős részét teszik ki.
Ráadásul az Európai Bizottság jelentése szerint szeptemberben már a második egymást követő hónapban csökkent a fogyasztói bizalom Európában. Ez arra utal, hogy a tartós áremelkedés közepette a polgárok körében egyre nagyobb aggodalom tapasztalható a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban.