A közgazdászok előrejelzése szerint 2024-re a világ számos nagy gazdasága fog recesszióba kerülni. Összességében már hozzá vagyunk szokva, hogy körülbelül évtizedenként egyszer erőteljes visszaesés sújtja a világgazdaságot. Sok szakértő már a 2010-es évek végére jósolt egy nagyobb krízist nagyjából tíz évvel azután, hogy a nagy recesszió megváltoztatta a világot, ahogyan ezt már ismerjük. Azonban senki sem számított a világjárványra, amely az első zárlatok életbe lépése után megálljt parancsolt a világgazdaságnak, és ennek hatására 2020-21-ben gazdasági hanyatlás következett be, így ha a szokásos makrogazdasági logika alapján gondolkozunk, akkor a 2020-as évek végéig nem kellene újabb válsággal szembenéznünk. De ahogy a szakértők rámutatnak, jó néhány oka van annak, hogy a recessziós konjunktúraciklus drámaian felgyorsult.
Az okok
A szakértői előrejelzések szilárd számokon alapulnak. A világszerte emelkedő élelmiszer- és benzinárak felemésztik a fogyasztói kiadások jó részét. Áprilisban a fogyasztói árak 8,3%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. Az élelmiszer- és energiaárakat leszámítva az éves infláció még mindig 6,2%. Ráadásul az ellátási lánc problémáit jelentősen súlyosbította az ukrajnai háború. És minden észérv ellenére úgy tűnik, hogy Peking keményen ragaszkodik a zéró-COVID politikájához, ami azt jelenti, hogy az ellátási láncok egyhamar nem lesznek stabilak. Ergo, minél instabilabbá válnak az ellátási láncok, annál drágábbak lesznek a dolgok.
A jóból is megárt a sok. És munkaerő-piaci szempontból pont ez a helyzet állt elő. A munkavállalók élvezik, hogy ennyi lehetőségük van, tehát ez egyértelműen azt jelenti, hogy a munkakeresők vannak előnyben. És végeredményben, amikor minden egyes munkanélkülire két üres állás jut, akkor a vállalatok kénytelenek magasabb béreket fizetni. A Goldman Sachs jelentése szerint a bérnövekedés minden idők legmagasabb, 5,5%-os szintjén áll. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a dolgozói bérekre fordított növekvő kiadásokkal, a vállalatoknak mindenütt árat kell emelniük. Tehát a fogyasztóknak többet kell majd költeniük, ami olaj a már meglévő, tomboló inflációs tűzre. A jelenlegi inflációs szint egyetlen pozitívuma, hogy csak körülbelül egy éve érezteti hatását. Szemben azzal, amikor is a nagy gazdaságok gyakran éveken át harcoltak a devalvációs folyamatokkal, mint például az 1980-as években, amikor is az több mint hat és fél évig tartott.
Ezüstbélés, fekete lovagok
A közelgő válsággal kapcsolatban az a jó hír, hogy valószínűleg viszonylag enyhe lesz. A nagy recesszió idején a pénzügyi rendszer majdnem összeomlott, 2020-ban pedig egész iparágak és ágazatok álltak le. A második világháború óta ez a két alkalom okozta a legnagyobb GDP-csökkenést világszerte. A közelgő visszaesés lehet, hogy a Monty Python és a Szent Grál fekete lovagjának szavaival élve, „csak egy seb a testen”, csak az a baj, hogy egy enyhe recesszió is mély sebeket ejthet a kisebb gazdaságokon. Az ukrajnai háború miatt a Közel-Kelet és Ázsia országai súlyos élelmiszerhiánnyal és az egekbe szökő üzemanyagárakkal néznek szembe. Az EU energiaválsággal küzd, mivel elzárkózik az orosz olajtól és gáztól. Világszerte csökken a háztartások jövedelme annak ellenére, hogy a G7-országokban nőttek a bérek. Bár a világgazdaságot talán nem sújtja annyira a közelgő recesszió, ez a közelgő „sérülés” fájni fog.