A kiskereskedelmi ágazat számára mérföldkőnek számító ügyben a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) több állami főügyésszel együtt félelmetes jogi kihívást indított a két szupermarket titán, a Kroger és az Albertsons fúziójának megakadályozására. A 24,6 milliárd dolláros felvásárlás az Egyesült Államok szupermarket-történelmének legnagyobb felvásárlása lesz, ami érthetően aggodalmakat váltott ki a verseny, a fogyasztói árak és a munkavállalók jóléte miatt, ezzel előkészítve a kiskereskedelmi ágazatban a nagy tétekkel járó leszámolás színterét.
A verseny problémája
Az ellenállás középpontjában az a félelem áll, hogy ez a fúzió jelentősen megfojtaná a versenyt az élelmiszeriparban. A bizottság beavatkozása aláhúzza az ilyen konszolidáció következményeivel kapcsolatos növekvő aggodalmakat, különösen a magasabb élelmiszerárak és az élelmiszerboltok alkalmazottainak csökkenő alkupozíciója miatt. Henry Liu, az FTC Versenyhivatalának igazgatója kiemelte, hogy a fúzió időzítése különösen problémás, tekintettel az élelmiszerárak elmúlt években tapasztalt folyamatos emelkedésére. A Kroger és az Albertsons tervezett egyesülése olyan lépésnek tekinthető, amely országszerte súlyosbíthatja a fogyasztók pénzügyi terheit, egy olyan időszakban, amikor az élelmiszerek megfizethetősége és az élelmiszerekhez való hozzáférés már most is sürgető kérdés.
Ezen túlmenően a per, amelyet az államok koalíciójának főügyészei támogatnak, a Biden-kormányzat szélesebb körű erőfeszítéseit jelzi, hogy szigorúan megvizsgálja, és ha szükségesnek ítéli, megtámadja azokat az összefonódásokat, amelyek alááshatják a versenypiacokat. Ez a hozzáállás azt a stratégiai fordulatot tükrözi, hogy a tisztességes verseny elvei továbbra is a kapitalista gazdaság sarokkövei maradjanak, megakadályozva, hogy a nagyvállalatok a fogyasztók és a munkavállalók kárára kihasználják piaci erőfölényüket.
Harc több fronton
A Kroger és az Albertsons természetesen másképp látja a helyzetet, és azzal érvelnek, hogy az egyesülés stratégiai szükségszerűség, hogy versenyképesek maradjanak az olyan kiskereskedelmi óriáscégekkel szemben, mint a Walmart vagy az Amazon. Ezek a nagyobb, többcsatornás kiskereskedők méretüket kihasználva kedvezőbb árakat biztosítanak a gyártóktól, és ezáltal alacsonyabb árakat kínálnak a fogyasztóknak. A Kroger és az Albertsons azt állítja, hogy az egyesülés megakadályozása akaratlanul megerősítené e versenytársak befolyását az élelmiszerpiacon, hátrányos helyzetbe hozva a fogyasztókat és a munkavállalókat. A vita túlmutat a tárgyalótermen, és az élelmiszeripar jövőjével, a munkavállalók jólétével és a fogyasztók választási lehetőségeivel kapcsolatos szélesebb körű aggodalmakra is kiterjed. Az egyesülés kritikusai, köztük a fogyasztóvédők, a független élelmiszerláncok és a szakszervezetek azzal érvelnek, hogy egy szupermarket óriásvállalat létrehozása nemcsak magasabb árakhoz vezetne, hanem potenciálisan munkahelyek megszűnéséhez és boltok bezárásához is vezetne, tovább súlyosbítva az élelmiszerhiány problémáját a rosszabbul ellátott közösségekben. Ezekre az aggályokra válaszul a Kroger ígéretet tett arra, hogy 1 milliárd dollárt fektet be a bérek és juttatások emelésébe, és elkötelezte magát amellett, hogy az egyesülés következtében nem kerül sor elbocsátásokra vagy üzletbezárásokra. Emellett egy javasolt, 413 üzlet eladását magában foglaló elidegenítési terv célja a trösztellenes aggályok kezelése, bár az FTC ezt a megoldást elégtelennek minősítette.
A jogi csata kibontakozásával a Kroger-Albertsons-ügy a kiskereskedelmi ágazatban a jövőbeni fúziók és felvásárlások szempontjából kulcsfontosságú próbatételként szolgál, alapvető kérdéseket vetve fel a versenypiacok, a fogyasztói jólét és a vállalati konszolidáció közötti egyensúlyról. Az ügy kimenetele valószínűleg messzemenő következményekkel jár majd, nemcsak az érintett felekre, hanem az amerikai kiskereskedelem szélesebb értelemben vett környezetére is.