Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Fogadás a recesszió ellen

A New York Magazine nemrégiben interjút közölt Jon Turekkel, a JST Advisers alapítójával. A legtöbb gazdasági szakértővel ellentétben Turek a recesszió valószínűsége ellen fogad. A legtöbb befektetési cég és pénzügyi elemző egy fő mutatót néz: a kötvénypiacokat, amelyek 2023 végére recessziót jósolnak. Turek azonban nem ért egyet ezzel a konszenzussal, ehelyett azt jósolja, hogy a „puha landolás” – amikor is az USA stabilan 2%-ra emeli az inflációs rátát gazdasági visszaesés nélkül – még mindig lehetséges.

Ennek ellenére Turek továbbra is úgy véli, hogy 2023-ban 35% az esélye egy amerikai recessziónak, de összességében a gazdaság egész évben rendben lesz. Három fő erőt említ, amely az elmúlt három évben a keresletet mozgatta. Először is a háztartások megtakarítási többlete. Másodszor a munkanélküliség 50 éves mélypontra esett, miközben nominális bérnövekedést produkált, a fizetések pedig 3-4 évtizede a legmagasabb nominális szinten vannak. Harmadszor az infláció mérséklődése. A bérleti díjak, a benzin és az autóárak nem inflálódnak, ami azt jelenti, hogy a reáljövedelmek növekednek.

Hátszelek

A lakhatási, közlekedési és energiaköltségek csökkenése megfelelő „hátszelet” teremt a fogyasztás számára. Továbbá, ha a vállalatok alkalmazkodnak az újranyitó Kínához, akkor kevesebb probléma lesz az ellátási láncokkal és a cégek sem lesznek kénytelenek árat emelni, mint eddig. Ezek az erők azonban nem tűnnek hosszú távúnak, és egyelőre a Fed kamatemelései sem vesznek homályba, különösen, ha még mindig jelentős fogyasztásalapú infláció van. Ezért még ha 2023-ban nem is lesz amerikai recesszió, a Fed talán 2024-re vagy 2025-re halogathatja az elkerülhetetlent. Turek megkérdőjelezi azt is, hogy az amerikai gazdaság vajon meddig bírja a 4 vagy 5%-os kamatlábakat.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e még, hogy az USA recesszió nélkül stabilizálja az árakat – azaz dacolva a történelemmel – Turek szerint a válasz: igen. Rámutat, hogy a Fed nem a változékony élelmiszer- és energiaárakra összpontosít, hanem az olyan tényezőkre, mint a bérnövekedés. A Fed elnöke, Jay Powell felvázolt egy tervet a bérnövekedés csökkentésére a munkanélküliség erőteljes növekedése nélkül. Ez még soha nem sikerült, de van remény, hogy ezúttal beválhat, mert a munkaerő-kínálat és a munkaerő-kereslet közötti disszonancia is történelmi. Jelenleg szokatlanul magas a betöltetlen állások és a munkanélküliek aránya. A Fed úgy véli, hogyha eléggé le tudja hűteni a keresletet ahhoz, hogy az álláshelyek és munkavállalók aránya visszaálljon a normális szintre, akkor ez már önmagában 4%-ra fogja csökkenteni a bérnövekedést anélkül, hogy a munkanélküliségi ráta növekedne.
Más szóval, az üres álláshelyek történelmi száma egyfajta pufferként szolgál a tömeges elbocsátások ellen, mivel csökkenő kereslet esetén a vállalatok a meglévő munkavállalók elbocsátása helyett a munkaerő-felvétel lassításával és a betöltetlen állások megszüntetésével sáfárkodhatnak. Ha pedig kevesebb munkalehetőség áll a munkavállalók rendelkezésére, akkor a dolgozók is mérsékelni fogják bérigényüket.

Turek előrejelzéseinek kevés előzménye van a múltból, de a 2020 utáni életnek is nagyon kis része alakult úgy, ahogy a történelem megjósolta volna, így talán neki lesz igaza, és az Egyesült Államok idén elkerülheti a recessziót.