Texas állam merész jogi lépést tett, és pert indított a General Motors ellen, azzal vádolva az autóipari óriást, hogy jogellenesen gyűjtött és értékesített részletes vezetési adatokat több millió járművezetőről a beleegyezésük nélkül. Ez a per, amelynek élén Ken Paxton texasi főügyész áll, a digitális korban a fogyasztók magánéletéről folyó vita jelentős eszkalációját jelenti.
A panasz szerint a G.M. és annak OnStar leányvállalata mintegy 16 millió járművezetőről gyűjtött adatokat, beleértve az utazások kezdő és befejező időpontját, a kemény fékezéseket és a gyorshajtási magatartást. Az adatokat ezután eladták harmadik félnek, többek között a LexisNexis Risk Solutions és a Verisk Analytics cégeknek, amelyek az információkat vezetési pontszámok kiszámításához használták fel, és ezeket a pontszámokat biztosítótársaságoknak adták el. Az eredmény? Sok gyanútlan sofőr biztosítási díja megugrott olyan adatok alapján, amelyekről nem is tudták, hogy összegyűjtötték, nemhogy megosztották volna őket. „Amerikai sofőrök milliói autót akartak vásárolni, nem pedig egy olyan átfogó megfigyelőrendszert, amely jogellenesen rögzíti minden egyes vezetésük adatait, és eladja az adataikat bármely cégnek, amely hajlandó fizetni érte” – jelentette ki Paxton, tükrözve a modern élet minden területére kiterjedő adatgyűjtés miatt egyre növekvő aggodalmat.
A General Motors, amely tárgyalásokat folytatott a főügyészi hivatallal, közös érdekét fejezte ki a fogyasztók magánéletének védelmében, de nem ismerte el, hogy bármilyen hibát követett volna el. A vállalat felülvizsgálta a panaszt, és közölte, hogy márciusban, nem sokkal azután, hogy a The New York Times oknyomozó riportja fényt derített a gyakorlatra, leállította az ilyen adatok megosztását a brókerekkel.
Jogi és etikai következmények
A General Motors elleni per a legújabb fejezete annak a szélesebb körű történetnek, hogy a modern vállalkozások hogyan gyűjtik és használják fel a fogyasztói adatokat, gyakran egyértelmű beleegyezés nélkül. A texasiak által benyújtott kereset azt állítja, hogy a márkakereskedések megtévesztő értékesítési gyakorlata révén az ügyfelek akaratlanul is bekerültek a G.M. adatgyűjtő programjába. Az adatgyűjtés feltételeit hosszadalmas dokumentumokba rejtették, és azok az ügyfelek, akik úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt, figyelmeztetést kaptak, hogy a jármű bizonyos biztonsági funkcióit kikapcsolják. A kereset szerint ezek a gyakorlatok sértik a Texas-i megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvényt. Az állam nemcsak azt szeretné elérni, hogy a G.M. ne folytassa tovább ezeket a gyakorlatokat, hanem követeli az összes összegyűjtött adat megsemmisítését és kártérítést az érintett ügyfelek, köztük 1,8 millió texasi számára.
Ennek az ügynek a következményei túlmutatnak Texason. Egyre nagyobb kétpárti aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy a különböző iparágak – különösen a technológiai és az autóipar – vállalatai hogyan kezelik a fogyasztói adatokat. Nemrégiben Ron Wyden oregoni és Edward J. Markey massachusettsi szenátorok felszólították a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot, hogy vizsgálja meg az autóipar adatgyűjtési gyakorlatát, ami azt jelzi, hogy ez a kérdés hamarosan országos szinten is felmerülhet.
Az ügy precedenst teremthet arra vonatkozóan, hogy a vállalatoknak hogyan kell kezelniük a fogyasztói adatokat, egyensúlyt teremtve a technológia előnyei és az egyének személyes adataik feletti ellenőrzéshez való jogai között. A végeredmény átformálhatja a fogyasztók adatvédelmét, arra kényszerítve a vállalatokat, hogy újragondolják, hogyan gyűjtik, használják és osztják meg az adatokat az egyre inkább összekapcsolt világban.