Elkezdődött az utóbbi évek egyik legnagyobb trösztellenes pere, melynek kimenetele óriási hatással lehet a echnológiai óriáscégek növekedésére. De előtte még az FTC-re hosszú út vár, hogy bizonyítsa az igazát… már ha sikerül neki. Az FTC ugyanis azt állítja, hogy a Meta jogellenesen vásárolta fel a két startupot a verseny elnyomása érdekében.
A Meta (akkori nevén Facebook) 2012-ben 1 milliárd dollárért vásárolta meg az Instagram nevű fotómegosztó startupot, majd két évvel később a vállalat nagyjából 22 milliárd dollárért kebelezte be a WhatsApp-ot.
Az FTC, az Egyesült Államok trösztellenes végrehajtó ügynöksége most azt szeretné, ha James Boasberg bíró felelősségre vonná Mark Zuckerberg technológiai óriását, amiért végrehajtotta ezeket a megaüzleteket a közösségi média monopóliumának jogellenes fenntartása érdekében. Felszólította Boasberget, hogy állítsa helyre a versenyt, és kötelezze a Metát, hogy értékesítse eszközeit. Ebből az következik, hogy Trump győzelme visszatarthatja a nagy technológiai vállalatokat attól, hogy a jövőben startupokat vásároljanak fel, ezzel pedig elvágná a kockázati tőkebefektetők számára az innováció és a befektetési hozamok egyik legfontosabb forrását. A folyamat azonban semmiképp nem lesz gyors. A kezdeti tárgyalás akár 37 napig is eltarthat, és júliusig biztosan nem zárul majd le, ám az esetleges döntések elleni fellebbezés további éveket vehet igénybe. A WhatsApp és az Instagram tehát nem fog egyhamar eladósorba kerülni. De a két értékes platform elvesztésének lehetősége segít megmagyarázni, hogy Mark Zuckerberg miért vizsgálta bizalmatlanul az utolsó pillanatig Donald Trumppal és a Fehér Ház tisztviselőivel kötött megállapodást.
Mindenestre most az FTC-nek egyértleműen bizonyítania kell, hogy a Facebook hosszú ideje monopolhelyzetben van „a személyes közösségi hálózati szolgáltatások nyújtása terén az Egyesült Államokban”. A kategória, amelyet a Facebook állítólag monopolizál, olyan hasonszőrű szolgáltatásokat foglal magában, mint a Snapchat és a kevéssé ismert MeWe, és kizárja a YouTube-ot, a TikTok-ot és más platformokat, amelyek inkább az alkotók videóinak megtekintésére, mint a család és a barátok követésére szolgálnak. A Facebook 2012 és 2020 között egyébként a felhasználók idejének több mint 80 százalékát uralta évente ezen a szűken vett piacon.
Zuckerberg elsődleges érve az, hogy a bizottság túl szűken határozza meg a piacot. A Meta azzal érvel, hogy számos közösségi alkalmazás, köztük a TikTok és a YouTube is a Facebook versenytársai. Ha ezeket is hozzáadjuk, akkor a Facebookot már nem lehet monopolhelyzetben lévőnek tekinteni – állítja a vállalat. Amennyiben ez az érv azonban mégsem eredményezne azonnali győzelmet a Meta számára, a másik kulcsfontosságú állítása az, hogy az FTC nem tudta bizonyítani, hogy a fogyasztók és a hirdetők rosszabbul járnak a vállalat Instagram és WhatsApp tulajdonlása miatt – amit az FTC ügyének egyik feltételének tekint. A Meta azt állítja, hogy az alkalmazások nem lettek volna olyan sikeresek, mint amilyenek napjainkban az ő irányítása nélkül. „Az FTC-nek bizonyítania kell, hogy a fogyasztóknak a felvásárlások nélkül hamarabb több (vagy jobb) lehetőségük lett volna” – írták a cég ügyvédei a múlt héten a bírósági papírokban. „A Meta tisztelettel állítja, hogy az FTC nem tud olyan bizonyítékot bemutatni, amely eleget tenne a terhének”.
A per kimenetelét azonban meglehetősen nehéz megjósolni a következő hetekben várható tanúvallomások nélkül, amelyeket a Meta jelenlegi és korábbi vezetői, például Zuckerberg és Sheryl Sandberg, trösztellenes szakértők és a vállalat versenytársai tesznek majd. Gavil, a Howard Egyetem jogászprofesszora szerint mindenesetre az FTC esélytelenebbnek tekinthető. Szerinte a fogyasztóknak és a hirdetőknek a felvásárlásokból származó károk homályosabbak, mint ami ideális lenne egy trösztellenes ügyben.