Trump visszatérése a politikai színpadra máris átformálja a globális kereskedelmi stratégiákat. Mivel a kormányok az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi környezet kiszámíthatatlanabbá válására számítanak, az Európai Unió stratégiai lépéseket tesz az amerikai piacoktól való függőségének csökkentése érdekében. Ennek egyik legjobb példája az EU mérföldkőnek számító kereskedelmi megállapodása a Mercosurral, az Argentínát, Bolíviát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő dél-amerikai kereskedelmi blokkal.
Ez a nemrégiben véglegesített megállapodás az EU eddigi legnagyobb kereskedelmi megállapodása, melynek célja, hogy csökkentse az Európa és Dél-Amerika között mozgó áruk – például autók, gépek és gyógyszerek – vámjait, létrehozva a világ egyik legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét. Az amerikai exportőrök számára ez az elmozdulás jelentős: a dél-amerikai termelők, különösen a mezőgazdaságban, mostantól ugyanis preferenciális hozzáférést élveznek az európai piacra, az amerikai farmerek pedig kiszorulhatnak a Mercosur-országokból származó, alacsonyabb vámtarifájú marhahús, baromfi és szójabab elől. Az ügy a kereskedelmi szövetségekben bekövetkező szeizmikus változások szélesebb körű tendenciáját jelzi, az EU diverzifikációs törekvései pedig az amerikai kereskedelempolitika megbízhatóságával kapcsolatos növekvő szkepticizmust tükrözik.
A Trump-kormányzat első ciklusa éles eltérést jelentett a globalizáció és a szabadkereskedelem évtizedes támogatásától. Azzal, hogy az Egyesült Államok meredek vámokat vetett ki szövetségesekre és versenytársakra egyaránt, a kereskedelmi partnereket alternatívák után kutatva hagyta magukra. Bár Biden kormánya megpróbálta helyrehozni a kapcsolatokat, protekcionista álláspontja és az új kereskedelmi megállapodások megkötésében tanúsított tétlensége olyan vákuumot hagyott maga után, amelyet mások, például az EU, szívesen betöltenének, ez a diverzifikáció pedig nem korlátozódik Európa és Dél-Amerika kapcsolatára. Az Egyesült Királyság nemrégiben csatlakozott a Csendes-óceáni Partnerség Átfogó és Progresszív Megállapodásához (CPTPP), egy csendes-óceáni kereskedelmi paktumhoz, amelyet eredetileg az Egyesült Államok az Obama-korszakban támogatott, de Trump alatt felhagyott vele. Emellett Kína megszilárdította az Ázsiában és Dél-Amerikában kötött kereskedelmi megállapodásokat, tovább tolva a globális kereskedelmi egyensúlyt.
Az EU pivotját nemcsak az amerikai kiszámíthatatlanság, hanem a geopolitikai feszültségek és a világjárvány elhúzódó hatásai is vezérlik. A kereskedelmi partnerek diverzifikálása csökkenti az egyetlen piactól való függést, különösen egy olyan változékony piactól, mint az Egyesült Államok. Ez a stratégia lehetővé teszi az EU számára, hogy átvészelje a Trump vezette második ciklus bizonytalanságait, miközben szorosabb kapcsolatokat ápol a feltörekvő piacokkal.
Kereskedelmi portfóliójának bővítésével az EU kihasználja a pillanatot, hogy gazdasági érdekeit biztosítsa és globális befolyását erősítse: miközben az Egyesült Államok még meredekebb vámok kivetését fontolgatja, az EU megszilárdítja vezető szerepét a többoldalú kereskedelmi megállapodásokban.