Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Globális kereskedelem a Trump-korszakban (2. rész): Az Egyesült Államok a protekcionizmus és a globális kereskedelmi vezetés válaszútján

Miközben az Egyesült Államok egy újabb Trump-elnökség elé néz, a globális kereskedelmi közösség a gazdasági szövetségekben bekövetkező további változásokra készül. Trump első ciklusát agresszív protekcionista program jellemezte, amelyet magas vámok és újratárgyalt kereskedelmi megállapodások jellemeztek. Miközben ez a megközelítés az amerikai gyártás megerősítését és a hazai iparágak védelmét célozta, az amerikai exportőröket egyre inkább elszigetelte a kulcsfontosságú globális piacokon.

Elnöksége alatt az Egyesült Államok jelentős vámokat vetett ki szövetségeseire, például Mexikóra és az Európai Unióra, valamint versenytársaira, például Kínára. Bár egyes kereskedelmi rendelkezéseket újratárgyaltak, e vámok közül sok maradt érvényben, ami tovább fokozta a feszültségeket a hagyományos partnerekkel. A következő ciklusára Trump még meredekebb vámokat javasolt: 10-20%-os vámot a legtöbb globális importra és elképesztő 60%-os (!) vámot a kínai árukra. Ezek a politikák valószínűleg megtorló intézkedéseket fognak kiváltani, tovább feszítve az USA kereskedelmi kapcsolatait, ez a befelé fordulás pedig stratégiai előnyhöz juttatja Amerika versenytársait. Az EU és a Mercosur közelmúltbeli megállapodása például jól példázza, hogy más nemzetek hogyan használják ki az amerikai kereskedelmi vákuumot. Hasonlóképpen, a CPTPP amerikai részvétel nélkül bővült, Kína pedig kulcsfontosságú kereskedelmi megállapodásokat kötött Ázsiában és Dél-Amerikában. Ezek a fejlemények hátrányos helyzetbe hozzák az amerikai exportőröket, akiknek magasabb vámokkal és kevesebb lehetőséggel kell szembenézniük nemzetközi versenytársaikkal szemben.

Az amerikai iparágakra gyakorolt hatás már most is nyilvánvaló. A mezőgazdaság, amely hagyományosan az exportra támaszkodó ágazat, egyre nagyobb versenyben van a kedvező kereskedelmi feltételekkel rendelkező országok részéről. Az amerikai gazdák például nehezen tudnak majd versenyezni az európai piacon a dél-amerikai termelőkkel szemben, akik a Mercosur-megállapodás keretében csökkentett vámokból részesülnek.

A Trump-kormányzat protekcionista álláspontja a belpolitikai vitákat is befolyásolta. Míg egyesek a vámokat az amerikai munkahelyek védelmének eszközének tekintik, mások szerint azok elfojtják az innovációt és a versenyképességet. A kritikusok rámutatnak a globális kereskedelmi vezető szerep elszalasztott lehetőségeire, különösen mivel más nemzetek továbbra is tárgyalnak és véglegesítik a kereskedelmi megállapodásokat. Wendy Cutler, egy korábbi amerikai kereskedelmi tárgyaló megjegyzi, hogy az Egyesült Államok távolmaradása a főbb kereskedelmi tárgyalásoktól lehetővé tette más országok számára, hogy olyan feltételeket diktáljanak, amelyek gyakran hátrányos helyzetbe hozzák az amerikai exportőröket.

Mivel az Egyesült Államok a kereskedelempolitika kritikus pontjához közeledik, dilemma előtt áll: a protekcionizmus megduplázása vagy a globális kereskedelmi rendszerbe való újbóli bekapcsolódás. Az előbbi a további elszigetelődést kockáztatja, míg az utóbbi a bizalom és a versenyképesség helyreállítása érdekében stratégiai újrakalibrálást igényel, a választás pedig komolyan meghatározza az elkövetkező évekre a nemzet gazdasági pályáját.