A hét elején pedig Kína úgy döntött, hogy elhalasztja a legfrissebb gazdasági növekedési adatok közzétételét, és a kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal (NBS) sem indokolta meg a késedelmet. Bár egyesek úgy vélik, hogy az okok politikaiak voltak – Hszi Csin-ping elnök a héten Pekingben tartandó kommunista pártkongresszuson várhatóan megkapja sorozatban a harmadik mandátumát -, a legtöbb szakértő szerint a lépés mögött még ennél is alapvetőbb okok állnak: a gazdasági mutatók egyszerűen nem jók.
Üzenetek és vegyes üzenetek
Az uralkodó narratíva leküzdésére Zhao Chenxin, az egyik illetékes bizottság vezetője azt hangoztatta, hogy 2022 harmadik negyedéve „gazdaságilag jelentősen felpörgött”. Sőt egy sajtótájékoztatón kijelentette: „Globálisan Kína gazdasági teljesítménye továbbra is kiemelkedő. A fogyasztói árak szerényen emelkedtek – éles ellentétben a magas globális inflációval -, és a foglalkoztatás általában stabil maradt”. E biztosítékok ellenére a legtöbben egészséges fenntartásokkal nézik ezeket az információkat. Hszi elnök a közelmúltban megduplázta a kínai gazdaságot hátráltató Zéró-Covid stratégiát. Bár az illetékesek az év elején még azt jósolták, hogy az idei GDP-növekedés Kínában 5,5%-os lesz, ma már biztosnak mondható, hogy a kitűzött cél nem fog teljesülni, az új kérdés már csak az, hogy milyen mértékű lesz az elmaradás. A nemzetközi szakértők arra megállapításra jutottak, hogy a GDP növekedés inkább a 3%-hoz közelít majd az országban.
Akármi is történjék, egyértelmű, hogy a kommunista párt nem akarja, hogy a héten megrendezésre kerülő pártkongresszusról bármi is elterelje a figyelmet. A gazdasági adatok pedig – még ha a világ többi részéhez viszonyítva nem is olyan rosszak – minden bizonnyal vegyes üzeneteket küldenének a kínaiaknak és a nemzetközi üzleti világnak is. Fontos, hogy az NBS-nek a GDP-n kívül sok más információt is közzé kellett volna tennie, beleértve a kiskereskedelmi eladásokkal, az ingatlanárakkal és a gyári termeléssel kapcsolatos statisztikákat. És ami sok elemzőt összezavar, hogy Kína nem mindig a legmegbízhatóbb, ha az adatok pontosságáról van szó. Például a kínai vámhatóság kimutatásai szerint augusztusban jelentősen nőtt az USA-ba és Európába irányuló export, azonban az országot abban a hónapban elhagyó konténerek tényleges száma nem emelkedett. Ha tehát Kínának manipulálnia kellett valamelyik adatot, miért nem tette meg ezt a szokásos időkereten belül? Ez az a kérdés, amelyre a pénzügyi világ reméli, hogy a következő napokban vagy hetekben választ kap. Mert ha Kína „megbotlik”, annak pénzügyi következményei az egész világon érezhetőek lesznek.