Olaf Scholz német kancellár a napokban a kancellária hivatal berlini nyílt napján – ami jó alkalom a polgárokkal való találkozásra – kijelentette, hogy „2023 végére megszűnnek Németország gázellátási nehézségei az orosz gázszállítások csökkenését követően. Az első cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálok a német partokon a jövő év elején kezdik meg működésüket, a többi üzembe helyezése pedig az év későbbi szakaszában következik. Ha ezt elérjük, akkor az év végére megoldódik az energiabiztonsági problémánk. Ez addig még mindig sokba fog kerülni nekünk, de a kérdés, hogy hogyan fogjuk ezt elérni, már nem fog felmerülni.” Az LNG hajóval történő behozatalát lehetővé tevő terminálok építése mellett a kormány másik intézkedése a gáz tárolásával volt kapcsolatos, mivel a Németországban meglévő tárolók – amelyek közül néhány az orosz állami Gazprom tulajdonában van – időnként nem voltak feltöltve. Az üzemeltetőket most törvény kötelezi arra, hogy bizonyos időpontokban biztosítsák, hogy a tárolótartályok a kapacitásuk bizonyos százalékáig megteljenek, és a tél beállta előtt pedig elérjék a 95 százalékot.
Nukleáris energia
Amikor a Németországban még üzemelő három atomreaktor élettartamának meghosszabbításának lehetőségéről kérdezték, amelyeket december 31-én le kell állítani, Scholz azt mondta, hogy várják meg a villamosenergia-rendszer stressztesztjeinek eredményeit. „A tanulmány, amely a „legrosszabb forgatókönyveket” is figyelembe veszi, e hónap végére vagy szeptember elejére készül el, és akkor lehet majd döntést hozni” – jelentette ki a kancellár.
„Még ha úgy is döntünk, hogy üzemben kell tartani őket, ez csak egy kis hozzájárulás lesz, hogy télen ne legyenek problémák” – magyarázta Scholz, aki szerint ez azért van így, mert a reaktorok csak áramot termelnek, és csak nagyon speciális réspiacokra. ”De néha még egy apró hozzájárulás is fontos” – mondta. Arra is rámutatott, hogy az atomenergia „általában véve nem jó ötlet”, ezt mutatja Franciaország esete is, ahol – mint mondta – számos reaktor már nem működik műszaki problémák miatt. Hozzátette, hogy a világ más részein új erőművek épülnek annak ellenére, hogy több mint 10 milliárd euróba kerülnek, így a megtermelt áram ára magasabb, mint a megújuló energiákból előállítotté. A kancellár ezért más technológiákat, például a biogázt szorgalmazta az olcsó és fenntartható áram előállítására, és azt mondta, hogy „ez az az út, amelyen Németország elindult”.