test
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Japán első kamatemelése 2007 óta

A japán központi bank kedden történelmi lépést tett, és bejelentette, hogy 2007 óta először emeli a kamatlábakat. Ez a döntés jelentős elmozdulást jelent a hosszú ideje folytatott agresszív monetáris politikától, amelynek célja a növekedéssel évtizedek óta küszködő gazdaság élénkítése.

A Bank of Japan 2016 óta negatív kamatlábakat alkalmazott a hitelfelvétel és a hitelezés ösztönzésére, abban a reményben, hogy így élénkíti az ország stagnáló gazdaságát. A negatív kamatlábak azt jelentették, hogy a betéteseknek a pénzük bankokban való tárolásáért fizetniük kellett, míg a hitelfelvevők a nagyon olcsó hitelek luxusát élvezhették, ami elméletileg fellendítette a kiadásokat. A japán gazdaságban fordulat állt be, és a robusztus növekedés ígéretes jeleit mutatja. Különösen az inflációs ráták gyorsultak fel, amit jelentős béremelkedés kísért, ez pedig arra utalt, hogy az ország a tartós gazdasági növekedés útjára léphetett. Ez lehetővé tette, hogy a Bank of Japan szigorítsa monetáris politikáját, ellentétben korábbi álláspontjával, és követve más nagy globális központi bankok példáját, amelyek már kiigazították a kamatlábakat az inflációs kiugrásokra válaszul.

Japán kamatlábai még e kiigazítás ellenére is jelentősen alacsonyabbak, mint más fejlett gazdaságoké. A kiigazítással az irányadó kamatláb a korábbi mínusz 0,1 százalékról nulla és 0,1 százalék közötti tartományba emelkedett. A Bank of Japan azt állítja, hogy a gazdaságban egy „erényes ciklus” zajlik, ahol a bérnövekedés kellőképpen fedezi az emelkedő árakat anélkül, hogy aláásná az üzleti profitot. Ezt bizonyítja a legfrissebb adatok szerinti a januári 2,2 százalékos inflációs ráta. Emellett a központi bank beszüntette a japán államkötvények és más pénzügyi eszközök vásárlását, amelyek célja a piaci kamatplafonok ellenőrzése volt. Ez az elmozdulás része az elmúlt évben fokozatosan lazított politikának, ami a javuló növekedési kilátásokat tükrözi, és magasabb adóssághozamokat eredményez.

Ezt a monetáris politikai normalizálódást Japánban a piaci megfigyelők és a befektetők egyaránt jelentős fejleménynek tekintették. Egyfajta eltérést jelent a negatív kamatlábak stratégiájától, ami elméletileg segíthet a nemzeti valuta erősödésében. Ez a lépés különösen figyelemre méltó, tekintettel arra, hogy Japán történelmileg inkább a deflációval, mint az inflációval küzd, ami gyakran hátráltatta a fogyasztói kiadásokat és a gazdasági növekedést.

A döntést követően a Japán Szakszervezeti Szövetség jelentős béremelésekről tett bejelentéseket, és persze az ilyen bérdinamikát alapvető fontosságúnak tartják az infláció fenntartásához és a magasabb kamatlábak igazolásához. Érdekes, hogy az elmozdulás egy szélesebb körű világgazdasági tendenciát is tükröz, miszerint a központi bankok visszaveszik a 2008-as pénzügyi válság után bevezetett nem konvencionális monetáris politikát. Japán bejelentésével az egyik utolsó nagy központi bankként lép ki a negatív kamatláb-politikából, amely stratégia drámai hatással volt a globális kötvénypiacokra és befektetési stratégiákra.

A japán jegybank Kazuo Ueda kormányzó vezetésével az óvatosságot és a fokozatosságot hangsúlyozza. Elismerve a növekedési lendület fenntartásának szükségességét, a bank lassú és megfontolt kamatemelési stratégiát jelez, biztosítva, hogy a gazdaság rugalmassága ne kerüljön veszélybe. A Bank of Japan e kulcsfontosságú lépése nemcsak a japán gazdasági környezet változó dinamikáját hangsúlyozza, hanem óvatos optimizmust is jelez a fenntartható növekedés elérése felé. Ahogy a globális gazdasági környezet tovább fejlődik, Japán politikai kiigazításait szorosan figyelni fogják nem csupán a belföldi, de a nemzetközi piacokra gyakorolt hatásai miatt is.