A japán központi bank kedden történelmi lépést tett, és bejelentette, hogy 2007 óta először emeli a kamatlábakat. Ez a döntés jelentős elmozdulást jelent a hosszú ideje folytatott agresszív monetáris politikától, amelynek célja a növekedéssel évtizedek óta küszködő gazdaság élénkítése.
A Bank of Japan 2016 óta negatív kamatlábakat alkalmazott a hitelfelvétel és a hitelezés ösztönzésére, abban a reményben, hogy így élénkíti az ország stagnáló gazdaságát. A negatív kamatlábak azt jelentették, hogy a betéteseknek a pénzük bankokban való tárolásáért fizetniük kellett, míg a hitelfelvevők a nagyon olcsó hitelek luxusát élvezhették, ami elméletileg fellendítette a kiadásokat. A japán gazdaságban fordulat állt be, és a robusztus növekedés ígéretes jeleit mutatja. Különösen az inflációs ráták gyorsultak fel, amit jelentős béremelkedés kísért, ez pedig arra utalt, hogy az ország a tartós gazdasági növekedés útjára léphetett. Ez lehetővé tette, hogy a Bank of Japan szigorítsa monetáris politikáját, ellentétben korábbi álláspontjával, és követve más nagy globális központi bankok példáját, amelyek már kiigazították a kamatlábakat az inflációs kiugrásokra válaszul.
Japán kamatlábai még e kiigazítás ellenére is jelentősen alacsonyabbak, mint más fejlett gazdaságoké. A kiigazítással az irányadó kamatláb a korábbi mínusz 0,1 százalékról nulla és 0,1 százalék közötti tartományba emelkedett. A Bank of Japan azt állítja, hogy a gazdaságban egy „erényes ciklus” zajlik, ahol a bérnövekedés kellőképpen fedezi az emelkedő árakat anélkül, hogy aláásná az üzleti profitot. Ezt bizonyítja a legfrissebb adatok szerinti a januári 2,2 százalékos inflációs ráta. Emellett a központi bank beszüntette a japán államkötvények és más pénzügyi eszközök vásárlását, amelyek célja a piaci kamatplafonok ellenőrzése volt. Ez az elmozdulás része az elmúlt évben fokozatosan lazított politikának, ami a javuló növekedési kilátásokat tükrözi, és magasabb adóssághozamokat eredményez.
Ezt a monetáris politikai normalizálódást Japánban a piaci megfigyelők és a befektetők egyaránt jelentős fejleménynek tekintették. Egyfajta eltérést jelent a negatív kamatlábak stratégiájától, ami elméletileg segíthet a nemzeti valuta erősödésében. Ez a lépés különösen figyelemre méltó, tekintettel arra, hogy Japán történelmileg inkább a deflációval, mint az inflációval küzd, ami gyakran hátráltatta a fogyasztói kiadásokat és a gazdasági növekedést.
A döntést követően a Japán Szakszervezeti Szövetség jelentős béremelésekről tett bejelentéseket, és persze az ilyen bérdinamikát alapvető fontosságúnak tartják az infláció fenntartásához és a magasabb kamatlábak igazolásához. Érdekes, hogy az elmozdulás egy szélesebb körű világgazdasági tendenciát is tükröz, miszerint a központi bankok visszaveszik a 2008-as pénzügyi válság után bevezetett nem konvencionális monetáris politikát. Japán bejelentésével az egyik utolsó nagy központi bankként lép ki a negatív kamatláb-politikából, amely stratégia drámai hatással volt a globális kötvénypiacokra és befektetési stratégiákra.
A japán jegybank Kazuo Ueda kormányzó vezetésével az óvatosságot és a fokozatosságot hangsúlyozza. Elismerve a növekedési lendület fenntartásának szükségességét, a bank lassú és megfontolt kamatemelési stratégiát jelez, biztosítva, hogy a gazdaság rugalmassága ne kerüljön veszélybe. A Bank of Japan e kulcsfontosságú lépése nemcsak a japán gazdasági környezet változó dinamikáját hangsúlyozza, hanem óvatos optimizmust is jelez a fenntartható növekedés elérése felé. Ahogy a globális gazdasági környezet tovább fejlődik, Japán politikai kiigazításait szorosan figyelni fogják nem csupán a belföldi, de a nemzetközi piacokra gyakorolt hatásai miatt is.