Free Porn
xbporn
https://www.bangspankxxx.com
voguerre
southampton escorts
Budapest     Debrecen     Szeged     Miskolc     Pécs     Győr     Nyíregyháza     Kecskemét     Székesfehérvár     Szombathely     Szolnok     Érd     Tatabánya     Sopron     Kaposvár     Veszprém     Békéscsaba     Zalaegerszeg     Eger     Nagykanizsa     Salgótarján     Esztergom     Dunaújváros     Hódmezővásárhely     Szekszárd     

Kegyesen agresszív

Interjú Joseph Middleton szereplőválogatóval az Oscar-díjról, Hollywoodról és a filmipar helyzetéről a COVID idején.

Az elmúlt évben számos cikket közöltünk arról, hogy a COVID-19 hogyan hatott a vállalkozásokra világszerte. Azt hiszem, mindenkinek el kell fogadnia, hogy a filmipar az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb iparág a világon. „Bennfentesként” hogyan tudná összefoglalni a 2020-as évet Hollywood szemszögéből?

Az egyik legmegdöbbentőbb dolog az volt, hogy milyen gyorsan változott meg minden. 2020 egy számvetés volt arról, hogy a „régi Hollywood” vagy a „klasszikus Hollywood” rendszere többé már nem működőképes. Azt is megmutatta, hogy az új, rugalmasabb, alkalmazkodóbb streamingszolgáltatások hogyan lehetnek sikeresek.

Kellemes meglepetés volt a klasszikus hollywoodi stúdiók gyors átállása, ahogy a bezárt mozik miatt a streaming felé indultak el. A Warner Brothers az HBO-n keresztül terjesztett, a Paramount pedig létrehozta a Paramount Plus-t. Végül minden stúdió ugyanúgy különböző hálózatoknak, például a Hulunak és az Amazonnak adta el a filmeket. A COVID miatt tehát a mozik – a forgalmazás fő területei – ugyan bezártak, viszont a stúdiók kisebb utakat és irányokat találtak, hogy termékeik eljussanak a közönséghez.

Hogyan változtatta meg a járvány az iparágban dolgozókat?

Azt hiszem, hogy arra emlékeztette őket, hogy az élet a munkánál többről is szól. Lényegében mi egy szociális társadalom vagyunk, és ez egy kifejezetten kapcsolatokon alapuló iparág. Ha van egy barátod az filmiparban, akkor 5 barátod van. Ha 5 barátod van, akkor 25 barátod van. Ezek az emberek az alapján fognak beszélni rólad, ahogyan velük bánsz, és egy idő után talán már el is kezded elhinni, amit rólad mondanak. Ez a narratíva eltűnt, legalábbis egy időre, és mindenki arra szorítkozott, ami igazán fontos: az egészség, a család és a barátok.

Milyen iparági változásokra számít, miután magunk mögött hagyjuk a vírust?

A filmipar gyorsan felejt majd az oltást követően. Már most érzem a változásokat itt LA-ben, ahogy az emberek az oltás után viselkednek. A „normális élet” gyorsan visszaállt, és talán rekordidő alatt felejtjük el, hogy a világ többi része még nem esett át az oltáson. Tehát úgy érezzük, hogy visszatértünk, de még nem egészen, mivel a világ többi részének is vissza kell térnie velünk együtt.

Ami a COVID miatt bevezetett változásokat illeti, mint például a Zoom hívások és találkozók, azokat gyorsan helyettesíteni fogják, az irodai munkavégzés viszont valószínűleg csak jövőre tér vissza teljesen. Néhányan napi pár órára, heti néhány napra mennek be az irodába, de a hagyományos, nyüzsgő irodákat 2022-ig nem fogjuk látni.

Ahogy kívülről látjuk, a casting egyre fontosabbá vált az elmúlt évtizedben. Ön egyetért ezzel?

A casting mindig is fontos volt. A közönség az általuk nézett embereken keresztül kapcsolódik be a történetbe. Szerintem minden az írókkal kezdődik. Ők a kezdet, a kreatív folyamat megalkotói. A dolgok azután viszont átkerülnek a producerekhez, a rendezőkhöz és a szereplőválogatókhoz. Még ha a forgatókönyv középszerű is, hármuk közül bármelyik szakember hatalmas magasságokba emelheti a végeredményt.

A Decision Magazine-ban a személyiség szempontjából elemezzük az üzleti és HR-piacot. Az üzleti életben általánosságban véve az az igény, hogy az emberek önmaguk legyenek – mindenféle álarcok vagy megjátszás nélkül –, a siker legfontosabb tényezőjévé vált. Mi a helyzet a filmiparban?

Szerintem ez hihetetlenül fontos. Egy személyes példát szeretnék megosztani. A karrierem kezdetén volt egy ismerősöm, aki velem egy időben kezdte a pályafutását. Teljesen alkalmatlannak éreztem magam miatta, mivel ő minden színészt ismert, a nevüket, a tapasztalatukat és a projekteket, amelyeken dolgoztak. Olyan volt, mint egy enciklopédia, én pedig alsóbbrendűnek éreztem magam, mert nehezemre esett olyan emberré válni, aki mindenkit számon tud tartani. Három évvel később ennek az embernek a karrierje megrekedt, míg az enyém beindult. Rájöttem, hogy a saját személyiségem volt az, ami előre vitt az iparágban, és ezt nem értékeltem megfelelően. Ehelyett az időmet az aziránti vágyakozásra pazaroltam, hogy másvalaki legyek, azonban, ha valóban olyan lettem volna, mint az a másik személy, az én karrierem is megrekedt volna.

Mi a fontosabb a casting során: a személyiség, tehát egy személy karaktere, vagy a színészi képességei?

Szereplőválogatóként vannak bizonyos dolgok, amiket keresek. Amikor elolvasok egy forgatókönyvet, mindig kialakul egy kép a fejemben a karakterről, és ezt a forgatókönyv vezérli. Tegyük fel, hogy egy 50 éves, túlsúlyos isztambuli dohányosra gondolok, akit castingolni szeretnék. Besétál egy 38 éves, sportos amerikai. Hihetetlenül fontos, hogy ez a színész mit csinál ezután. Ha tehetséges, akkor meg tudja változtatni azt a képet, amelyet a karakterrel kapcsolatban elképzeltem. Elég nyitottnak kell lennem ahhoz, hogy hagyjam, hogy az illető, a személyisége és a színészi képességei megváltoztassák a nézőpontomat.

A színészi képesség tehát a teljes csomag része. Ez a hab a tortán. A személyiséggel elég messzire lehet jutni. Az, ahogyan másokkal bánunk, még messzebbre juttathat minket. A kapcsolatokon keresztül pedig szintén nagyon messzire juthatunk. De ahhoz, hogy hosszú életűek legyünk ebben az iparágban, színészi képességekre van szükség. Ez azt jelenti, hogy a színészi képességek nem csak velünk születettek; idővel fejleszthetőek, az emberek valóban fejleszthetik a tudásukat.

Hogyan befolyásolta a COVID-19 a szereplőválogatás folyamatát?

A COVID előtt, a casting folyamat közepén csak néhány órád volt a nap folyamán. Amikor a szobák tele vannak forgatókönyvet olvasó színészekkel, ki kell alakítanod egy biztonságos teret, hogy az emberek bejöhessenek és a legjobb formájukat hozhassák. A színészek teljesen mások. Ők emberek. Amikor bejönnek hozzám olvasni, megvan a saját, egyedi elképzelésük az adott karakter megjelenítésére, és valószínűleg rengeteg időt töltöttek a felkészüléssel. Én pedig azt a személyt keresem, aki a legalkalmasabb az adott szerepre. Lehet, hogy idegesen érkeznek, lehet, hogy rossz napjuk van, de azon kell dolgoznunk közösen, hogy túllépjenek ezeken: el kell töltenem velük egy kis időt, hogy valóban a legjobbjukat hozzam ki belőlük. Ez azt jelenti, hogy a napjaim elég gyorsan megtelnek.

Mostanában a self-taping a bevett gyakorlat a világ minden táján, vagyis a színészek saját maguk veszik fel a próbajátékukat videóra. Emiatt földrajzilag a kapcsolati hálóm sokkal szélesebbé vált. Nemrég a Locked Down című filmben dolgoztam, amelynek főszereplői Anne Hathaway és Chiwetel Ejiofor. A film során a self-tapingnek köszönhetően olyan – német, svéd, dán és angol – színészekre tudtam szerepet osztani a világ minden tájáról, akikkel a világjárvány előtt valószínűleg nem is kerültem volna kapcsolatba. Ezeket az embereket mind a self-taping alapján vettem fel; egyikük sem jött el az irodámba.

Ennek a megoldásnak az a hátulütője, hogy egyes színészeknek több figyelemre van szükségük ahhoz, hogy a legjobb teljesítményüket nyújtsák. Ez mindig megéri a ráfordított időt. Ezek a színészek szenvednek a legjobban a COVID alatt. Ami engem illet, a munkám nagy része ösztönös, zsigeri impulzusokon alapul. Olyan sok megfoghatatlan dolog van, amelyeket nehéz 5 órán keresztül egy számítógép előtt mérni.

Mint a szakmája egyik legismertebb és legelismertebb embere: milyen tanácsot adna az üzletembereknek, hogy 2021-ben elérjék céljaikat?

Ha valaha is könyvet írnék, a címe „kegyesen agresszív” lenne, mivel túl sokan vannak, akik egyszerűen csak hátradőlnek. Nem várhatod meg, hogy az emberek jöjjenek hozzád. Nem várhatod, hogy a dolgok megtaláljanak. Azonban van egy vékony határvonal az agresszivitás és a zaklatás között. Mindent egy csipetnyi kegyességgel kell csinálni.

Mindenkinek van valamilyen feladata. Mindenkinek van egy álma, amit szeretne valóra váltani. Mindannyiunknak ki kell találnunk, hogyan valósulhatnak meg ezek a dolgok. Mindenkinek, minden nap le kellene ülnie, és terveznie kell. Ki tudja mi történhet egy kapcsolatfelvétel után. Lehet, hogy kedvelek egy színészt, viszont, mivel annyi minden történik aznap, az emberek elvesznek a sűrűjében. Semmi baj nincs azzal, ha valaki megkeres és emlékeztet, akár csak azzal, hogy rám köszön. Amikor a dolgok ilyen gyorsan zajlanak, ez segíthet felidézni a tehetségüket. Másrészt azonban, ha túl sokszor hívnak fel egy héten vagy hónapban, az már rendkívül zavaró lehet.

Még egy utolsó kérdés: közeledik az Oscar-díjátadó. A 2020-ban jelölt, vagy készült filmek közül meg tudna határozni olyan trendeket, amelyek a COVID-19 közvetlen következményei?

Nem igazán tudok: a jelölt filmek valóban az idei év legjobb filmjei. A jó történetmesélés minden járványt túlél. Ez az emberi kultúra alapvető része.