Kína gazdasági helyzete az elmúlt évben vegyes képet mutatott a növekedésről és a sebezhetőségéről is. A Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint az ország bruttó hazai terméke (GDP) 5,2 százalékkal nőtt, ami fellendülést jelent a közel három éve tartó szigorú „zéró Covid” járvány elleni védekezési intézkedések után. Ez a növekedés azonban számos kihívást takar, amelyek akadályozhatják Kína gazdasági fejlődését.
Az olyan pozitív mutatók, mint a rekordot döntő autógyártás, az új gyárak építésének növekedése és az export megugrása a kínai gazdaság ellenállóképességét mutatják. Az autóértékesítés, különösen az elektromos járművek esetében a jelentős leárazásoknak köszönhetően fellendült, az építőipar és a feldolgozóipar pedig figyelemre méltó aktivitást mutatott. E biztató jelek ellenére a gazdasági erősségek gyengeségeket is rejtenek, amik aggodalmat keltenek a közgazdászok körében.
Az egyik figyelemre méltó szempont az exportra támaszkodás a gyenge hazai kereslet kompenzálására. Számos gyár csökkentett kapacitással működött, ami arra késztette a vállalatokat, hogy többet exportáljanak. Ez a stratégia, miközben hozzájárul a GDP általános bővüléséhez, kérdéseket vet fel a gazdasági modell fenntarthatóságával kapcsolatban, mivel a globális gazdasági feltételek továbbra is bizonytalanok.
Kína gazdasági növekedése, bár rövid távon erőteljes, hosszú távú olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek lassuláshoz vezethetnek. A magas adósságot, a bizalmat aláásó lakásválságot, valamint a csökkenő és idősödő munkaerőt az ország gazdasági teljesítményét befolyásoló kulcsfontosságú tényezőkként azonosítják. Nyugati közgazdászok előrejelzése szerint a növekedési ütem 4,5 százalékra vagy annál is kevesebbre csökkenhet, ami nem egy ciklikus, hanem egy elhúzódó visszaesést tükröz, amit a szakemberek szekuláris stagnálásnak neveznek.
Lawrence H. Summers, korábbi pénzügyminiszter szerint a világi stagnálás, amelyet a lassú növekedéshez, deflációhoz, eszközbuborékokhoz és pénzügyi feszültségekhez vezető megtakarítások krónikus többlete jellemez, aggodalomra ad okot, amely a nyugati féltekéről Kínába tolódott. Ez a gazdasági jelenség mélyreható következményekkel járhat az ország számára, hatással lehet az árakra, és potenciális pénzügyi kihívásokhoz vezethet a súlyosan eladósodott családok és vállalatok számára.
Kína gazdasági mozgásterét korlátozó tényező még a súlyos adósságai és a jelentős kamatfizetések. A kormány válaszai a gazdasági gyengeségekre, például az infrastruktúrára fordított kiadások növelése és az előnyben részesített iparágaknak nyújtott hitelezés az adósságszint folyamatos növekedését eredményezték, különösen helyi szinten. A Moodys hitelminősítő negatív kilátásai és a chicagói DBRS Morningstars leminősítették a kínai államadósságot, és alátámasztják az ország pénzügyi helyzetével kapcsolatos aggodalmakat.
A kínai kormány nem azt a gyakorlatot alkalmazza, hogy hitelfelvétellel ösztönözze a gazdaságot, viszont az infrastrukturális kiadásoktól való elfordulás növeli a növekedés lassulásával kapcsolatos félelmeket. Zhang Jun, a Fudan Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja szerint a hitelfelvételtől és a költekezéstől való tartózkodás előidézheti, hogy a gazdaság lassulása elkerülhetetlen lesz.
Miközben Kína ezekkel a kihívásokkal küzd, az ingatlanpiaci instabilitás kérdése is egyre súlyosabbá válik. A lakásárak csökkenésével és a tranzakciók visszaesésével jellemezhető válság a háztartásokban is megingatta a bizalmat. A fejlesztőknek nehézségekkel kell szembenézniük az új projektekhez való tőke megszerzésében, a befektetők pedig attól tartanak, hogy a beígért lakások elkészülte után az építőipari tevékenység meredeken esik majd vissza. Az államilag ellenőrzött bankrendszerek elmozdulása az ingatlanhitelektől az ipari vállalatok felé azt tükrözi, hogy a kormány a gazdasági kihívásokra reagálva megváltoztatja a prioritásokat.
Ezen aggodalmak ellenére a kínai vezetés fenntartja, hogy a gazdaság stabil, magas színvonalú fejlődést ért el, és teljesítette a kitűzött növekedési célokat. „A kihívás most abban rejlik, hogy kezeljük a megtakarítások krónikus túlsúlyát, és ösztönözzük a háztartásokat, hogy költekezzenek a bankszámlákon való megtakarítás helyett, ami meghatározhatja Kína makrogazdasági helyzetét a következő évtizedben”- hangzott el a kormány részéről.
A 2. részben megvizsgáljuk azokat a lehetséges stratégiákat és következményeket, amelyek Kínára vonatkoznak, miközben eligazodik ezekben a gazdasági kihívásokban, és igyekszik fenntartani a növekedést a változó globális környezetben.